Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat... - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
222 akar. Zárójelben hozzáteszem, hogy ha Hegedűsnének a szavát elfogadják, még iroda is lehet belőle a végén, hogyha r endeltetésmódváltozást kérnek. Ennyi. Szóval én azt gondolom, hogy ez mint törvényalkotás nonszensz, elfogadhatatlan, és végső soron még egyszer azt kérem, hogy vonják vissza, és gondoljuk újra együtt ezt az egész történetet, mert ez így biztos, hogy csak a visszaélésre ad lehetőséget. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon ! SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Először engedjék meg, hogy egy pozitívummal kezdjem. Több olyan vita is van, ahol államtitkár ül itt az államtitkári székben, és ellentétben a többi államtitkárral, legalább államtitkár úr föláll, hajl andó vitatkozni, és nemcsak a zárszóban mondja el a véleményét. Ez egy pozitívum. Aztán ennyi volt, mert utána megszólalt Hollik István, aki utána gyorsan elment innen a teremből, tehát meg sem várja a válaszokat. Remélem, nem fog az a vád érni - de szólta m neki, hogy ne menjen el , hogy a távollétében mondom azt, hogy ha már közvéleménykutatásokról beszélünk, akkor ő pont egy mérhetetlen pártnak a tagja jelen pillanatban, aki bekerült ide a parlamentbe (Zaj, közbeszólások.), átvette rögtön a fideszes arro ganciát, gőgöt és nagyképűséget, nála van a bölcsek köve, és azt hiszi, hogy ő mindent jobban tud. Én kikérem magamnak, hogy ő azt mondja, mondjuk, hogyha összehasonlítom őt Hegedűsnével, hogy mi nem olvastuk el és nem értünk ehhez. Hát, hogyha valakinek a szakmaiságát így meg lehet kérdőjelezni vagy ő megkérdőjelezheti, akkor én nem hiszem, hogy Hegedűsnének a szakmaiságát meg lehetne kérdőjelezni, főleg úgy, hogy ő azt mondja, hogy a címében benne van. Nem tudja, hogy vannak olyan törvények, amelynek a cí me és a tartalma nem fedi egymást. Volt már erre példa az elmúlt időszakban. És amit én megkérdeznék tőle, csak erre ő már nem fog tudni válaszolni, nekem egyetlenegy kérdésem lenne csak Hollik úrhoz: mielőtt benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, tárgyalte , beszélte, egyeztetette Garancsi úrral? Garancsi úrnak vane bármilyen köze ehhez a törvényjavaslathoz, amit most jelen pillanatban benyújtottak? Ez az egy kérdésem lenne, hiszen az a személyre szabott törvényalkotás, amiről itt már szó volt, minden val ószínűség szerint itt is megjelenhet. Ez egy abszolút egyenes kérdés, ő pedig egyenesen válaszolhatna rá, hogyha nem menekült volna el innen a parlamentből, mint ahogy az egyszeri miniszterelnök is elmenekült tegnap bizonyos kérdések elől. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak, soron kívül. Parancsoljon, államtitkár úr! CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen, elnök ú r. Csak két pontban szeretnék reagálni. Az első, amit Hegedűs Lorántné képviselő asszony felvetett a lakásiroda kérdésben. Itt konkrét, szövegszerű javaslatot szeretnénk kérni, hogy kizárjuk az ingatlant, pontosabban az irodát, elnézést, nem lakásingatlan , hanem lakás és iroda. (Hegedűs Lorántné: Csak lakás.) Tehát az iroda. Tehát csak lakhatási célú ingatlanok építésének a szabályozására, könnyítésére vonatkozik a kormánynak a tervezete. Ezért egy konkrét, szövegszerű javaslatot szeretnénk kérni arra, hog y az irodákat ebből kizárják, és itt konzultációt ígérek a kollégáim és ön között ebben az ügyben. A másik kérdés, ami itt felmerült bennem, hogy a mostani ellenzéki hozzászólások az egész építésügyi szabályozáshoz úgy nyúlnak vissza, mintha valami kánaáni állapot lett volna itt korábban. Tehát hogyha ez így lenne és igaz lenne, hogy valóban a vizuális szépérzéknek az alapmércéje volt az az építésügyi szabályozás, ami Magyarországon az elmúlt években volt, akkor az a vizuális
