Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - EGYED ZSOLT (Jobbik): - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
2086 úgy gondolja, hogy jó ötlet azzal gyilkolni a kutyákat és a macskákat, hogy homokozóba rajzszögeket tesznek állateledelbe csomagolva, illetve mérgeket tesznek a homokozókba; nyilván ezeket a homokozókat gyermekek is használják. (13.30) Nem tudok nagyon indulat nélkül beszélni akkor, amikor nemcsak a vadászat úri sport, hanem az is úri sport, hogy ezeket a magukat vadásznak nevező emberek vagy akár gondoló emberek akár a gazdájuk mell ől lövik ki a kutyájukat. És nem nagyon tudok elmenni amellett sem, hogy a magyar hatóságok inkább leplezik, mintsem feltárják ezeket az eseményeket. Tisztelet a kivételnek, tisztelet annak a néhány ügyésznek, rendőrnek, akik nap mint nap ennek az ellenkez őjét csinálják erős hátszélben. Aztán nem nagyon tudok indulat nélkül beszélni akkor, amikor magam, aki egy macskavédelmi járőrszolgálat tagjaként nap mint nap rovom az utakat, kollégáimmal találunk egy tízéves elmúlt bernáthegyi kutyát, amelyik nem lát, n em hall, és a gazdája - bár nem tudom ezt is csak eufemizmusnak mondani, gazdája, persze - úgy gondolta, hogy ezt az állatot ki kell tenni Budakalászon vagy akár a III. kerület valamilyen közterületén, mert ezt érdemli meg ez az élőlény. Azt gondolom, az i ndulatokat nagyban növeli az is, hogy nagyon sok elvárásunk van arra vonatkozóan, hogy ez az embertelen helyzet változzon meg. Nem gondolom azt ugyanis, hogy legyen bárki ebben az országban, van olyan tisztességes, becsületes, normális érzésű magyar ember, aki egyetért bármilyen állatkínzással. Ezt nem gondolom. Nem gondolom azt, hogy ebben a teremben helyet foglalnak olyan emberek, akik támogatják az állatgyilkosságokat vagy az állatkínzásokat. Nem gondolom azt, hogy ez a téma megosztja a magyar társadalma t, mert csak beteg lelkű, torz élőlények azok, akik állatot gyilkolnak, állatot kínoznak. A társadalom döntő többsége nem ilyen. Ha viszont ez a helyzet, akkor hogy a francba’ fordulhat az elő, hogy semmilyen épkézláb törvény nem tud megszületni ezen a ter ületen úgy, hogy egyébként a célokban nemcsak politikai, hanem társadalmi konszenzus van?! A csalódásom oka nem az, hogy ebben a ciklusban most állunk itt először erről beszélve, hanem az, hogy ahelyett, hogy a valódi dolgokról beszélnénk, megint csak a fe lszínt kapargatjuk. Lehet közöttünk vita abban, hogy nem öt, hanem négy vagy hat vagy tíz évre kell módosítani a Btk. vonatkozó passzusait. Abban is lehet vita közöttünk, hogy mely passzusokat kell módosítani. Megjegyzem, egyébként nincs, de lehet vita. Le hetnek vitáink a megoldásokban, abban, hogy szükség vane gyepmesteri telepekre vagy nincs szükség. De az alapvető kérdésben nincs vita sem az itt ülők, sem az itt nem ülő magyar állampolgárok között, vagyis abban, hogy állatot kínozni és állatot gyilkolni bűn, és abban, hogy a társadalomnak ezekre az emberekre, ezekre a beteg, torzlelkű emberekre, akik ilyet tesznek, le kell sújtania. Ebben nincs vita. És ehhez képest mindenféle utolsó, harmadrendű fércművekkel jönnek ide elénk! Döbbenetes! Nem tudok más s zót erre használni, ez döbbenetes. Igyekeztem ezt az előttünk levő javaslatot a lehető legnagyobb jóindulattal forgatni, ezért, ahogy végigmentem a részleteken, próbáltam mindennek az értelmét keresni, és valaminek nyilván sikerült, valaminek nyilván a tév edés okán nem sikerült. Az első, ami nagyon fontos, hogy az állatkínzás fogalmát ez a törvény nagyon jó irányba definiálja tovább. Ez helyes is. Csakhogy nem történik meg az, amire égető szükség lenne: ezt az állatkínzás fogalmat a Btk.ba is beírni. Anélk ül ugyanis, hogy a törvény maga nem nyitja meg a Btk.t és semmilyen Btk.s rendelkezést, gyakorlatilag csak a szabálysértési ügyekben definiálja az állatkínzás esetét úgy, ahogy itt le van írva. Nem vitatom az előterjesztő szándékát, hogy szerinte az álla tkínzás generálisan szerepel, de akkor például a Btk.ban az állatkínzás deliktumát is meg kellene változtatni. Le kellene írni, hogy a Btk., a büntető törvénykönyv, ami alapján büntetjük az állatkínzást, maga mit szól, miről beszél,
