Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - EGYED ZSOLT (Jobbik): - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
2087 amikor az állatkínzás fogalmát használja. Hát, nem erről. Ha az a célunk, hogy ez megváltozzon, akkor a Btk.ba ezt bele kell írni. Ez a javaslat erre nem ad lehetőséget. Nagyon helyesnek tartjuk vagy tartom magam is azt, amit többen is kiemeltek, hogy az állam kvázi tulajdonos ként jelenik meg a gazdátlan állatok kapcsán. Ugyan még helyesebb lenne, ha az állam jogi konstrukciójával kapcsolatban történne valami, például az állat mint dolog kérdésének a felülvizsgálata, ahogy ez Ausztriában, Németországban megtörtént; Magyarország on ez várat magára. A Magyar Szocialista Párt ezt javasolta az Igazságügyi Minisztérium felé - süket fülekre talált. Az, amit Sallai képviselőtársam úgy aposztrofált, hogy agyon lehet verni ezeket a kutyákat, való ban egy furcsa passzusa ennek a rendelkezésnek. Itt arról van szó, hogy nem számít állatkínzásnak innentől kezdve, ha a gyepmesteri telepeken vagy bármilyen ilyen helyen, ha nem tudtak gazdát találni egy szerencsétlen kutyának, macskának, akkor bizony azok at elaltassák. Nyilván nézzünk ezzel szembe, valóban ez vár nagyon sok kutyára és macskára és egyéb állatra is ezeken a helyeken. Az itt tevékenykedők ezt nem jó szándékukból, nem jóindulatukból teszik. Kényszerből teszik, hogy ne fordulhasson elő az, hogy azzal a váddal találkozhassanak a parlamentben, hogy ők az állatkínzók, akik 400500 fős kutyát, macskát fogadnak be, nem pedig azok, akik odajuttatják őket. Mégis ez a helyzet. Ez a törvény azonban semmiféle garanciális elemet nem tartalmaz arra vonatkoz óan, hogy ez a passzus nem válik valójában állatgyilkosságok okozójává. Ugyanis semmilyen eljárási szabály és garanciális szabály nincs arra vonatkozóan, hogy mennyi idő alatt kell és milyen eljárás alatt kell gazdát találni ezeknek az élőlényeknek. Ez így semmiképpen nem jó. Ezt mindenképpen meg kell változtatni a törvényben. Nagyon helyesnek tartom az állatkísérletek kapcsán a változtatások jelentős részét. Magam is azt gondolom, hogy a XXI. században, a technika mai színvonalán nem lehet arról beszélni, hogy néhány nagyon speciális szituációtól eltekintve az állatkísérletek szükségesek lennének. Azonban mégiscsak arról van szó, hogy ez a törvény, ami előttünk van, nem annak a közhangulatnak a leképeződése, amely az állatkínzásnak és az állatgyilkosságnak akar nemet mondani, hanem valójában egy olyan uniós kötelezettségszegési eljárás vége, amely nem szól másról, csak arról, hogy hogy lehet szabályozni az állatkísérleteket, illetve az állatok védelmére való irányelv átültetése, ilyen hangzatos fogalommal. I tt nem arról beszélünk, hogy valójában a szabályozónak szándéka lenne minden kérdést megoldani, ami az ügyben felmerült, hanem csak néhány szűk passzusra koncentrál, valamire jól, valamire rosszul. Érdekes az ebrendelet kérdése is. Eddig is lehetett ebadót szedni, önkormányzatoknak ez nem volt tilos, tehát igazából volt olyan önkormányzat, amelyik szedte, volt, amelyik nem szedte. De mi lehet a turpisság ebben a dologban? - kérdeznék. Az, hogy azt mondja az új törvény, hogy az állatvédelmi feladatnak kötele ző feladatot rendel meg. (Sic!) Az önkormányzati törvény felépítése logikus: azt mondja, hogy minden feladat mellé forrást kell tenni. Ebben az esetben tehát az önkormányzatoknak megnövekedett állatrendészeti feladataira - nagyon helyesen megnövekednek egy ébként - ennek egyik forrása lehet a törvényből fakadóan az ebadó. Azért ez így nem annyira van jól! A másik része a dolognak az ebadómentesség köre. Az önök őrülete a magyar fajták kérdése, aztán - nem tudom, miért kell ezeket idetenni, de hasonlóan - gya korlatilag a vadászebek mentesítése az ebadó alól szintén egy fontos őrületük. Egyetlen pozitívuma azonban van ennek az ebadós, mondjuk, kivételi körnek, amit a kormány megfogalmazott. Az örökbe adott élőlények, az örökbe adott kutyák kapcsán mentesülhet a z ebadó alól az, aki örökbe adott ebet kap vagy gondoz. Ez szerintem egy jó irány. Ha már ilyen szabályozás van, akkor fontos, hogy ez bekerüljön. A másik kettőnek viszont igazából nem látom semmilyen értelmét.
