Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2083 problémáját az vetette fel, hogy tulajdonossal rendelkező kutya vadászat közben történő kilövésére milyen módon került sor. Az ezzel kapcsolatos szabályozásnak a lényegesen pontosabb, szabályozottabb köre egy nagyon fontos jogalkotói feladat lenne, hogy ezzel kapcsolatban érdemi lépések történjenek. Itt akár az elejtett kutya tetemére, az azonosítók megőrzésére, bejelentésére, a hivatásos vadász kötelezettségére vonatkozóan, az ezzel kapcsolatos adminisztrációra való kötelezettségek me gteremtése nagyon nagyban segítené a vadászok és egyéb háziállatot tartóknak a kapcsolatát. Erre, habár az elmúlt időszakban több ilyen botrány volt, semmilyen formában nem kívánnak reflektálni a kormányzati előterjesztők. A második probléma, ami szintén e gy nagyonnagyon mély probléma, és jó lenne, ha az ökoszisztémaszolgáltatások során foglalkoznának ezzel, hogy a mai napig önök nem tekintik állatnak a nem gerinces állatokat. Az állatvédelmi szabályozás, állatvédelmi törvény semmilyen formában nem kíván foglalkozni azokkal a háziállatokkal és azokkal a haszonállatokkal, amelyek nem rendelkeznek ezzel a magasabb rendű osztálybesorolással. Például a gazdasági haszonállatként tartott mézelő méhek hordási idejében minden további nélkül továbbra is lehetséges a légi szúnyogirtás, minden további nélkül lehetséges a neonikotionidok alkalmazása, ami tömegesen pusztít el méheket, és ez nemcsak ökoszisztémaszolgáltatásokat veszélyeztet, hanem konkrétan gazdasági érdeket is jó néhány esetben. Ez ügyben, habár szinté n jó ideje beszélünk erről, semmiféle konkrét intézkedést megint nem tartalmaz. Nagyon fontos, hogy arról beszéljünk, hogy az állatvédelmi szervezetek által működtetett állatmenhely az állatot írásbeli szerződéssel hogyan adhatja örökbe. Korábban ez nagyon sok polgári jogi kérdést vetett fel, hiszen egy állatmenhelyre bekerülő állatnak a tulajdonjoga akkor is fennmarad, ha esetleg nem ismeri meg az állatvédelmi szervezet. Habár az állatvédő szervezeteknek az az érdeke, hogy mielőbb gondos gazdához kerüljene k a hozzájuk bekerülő jószágok, és a mai napig nem foglalkozik azzal a jogalkotó, hogy ebben érdemi lépés történjen, hogy ezt a nagyon nehezen fenntartható állapotot kezelje. (13.20) De mondok még egy dolgot, ami a közelmúltban, illetve az elmúlt időszakba n soksok vitát keltett az állatvédelemmel kapcsolatban, ez pedig a pirotechnikai eszközök szabad alkalmazásával kapcsolatos kérdéskör, ami nagyonnagyon sok esetben akár önállóan megteremti a kóbor állat jelenségét, hiszen az adott engedélyezett időszakok ban rengeteg háziállat menekül el otthonról minél távolabb. Az állatvédelmi termékdíj bevezetése a pirotechnikai eszközökre, illetve ezeknek a korlátozása a használatban szintén egy olyan kérés, amit hosszabb ideje követelnek állatvédők, ennek ellenére a k ormányzat ezzel sem kíván foglalkozni, pedig mindennapi problémát érint. Nyilvánvalóan el lehet így sumákolni az egészet, hogy csak szilveszterkor hallunk róla, hogy ez milyen gondokat jelent, ennek ellenére egy olyan folyamatos jogalkotási feladat, amit n yugodtan az elmúlt időszakban kezelhettek volna. Szintén fontos, hogy az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonjogának átruházásáról hogyan fog tudni rendelkezni, ugyanis mielőtt önök előszeretettel agyon akarják verni ezeket a szerencsétlen jószágokat, mi nden további nélkül megteremtődne rá a lehetőség, hogy hatósági kötelezéssel megteremtődjön annak a jogszabályi háttere, hogy új gazdák keresésére irányuljon az elsődleges törekvés. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor lehet majd elgondolkozni alternatív m egoldásokon. Köszönöm szépen Egyed Zsolt képviselőtársamnak, hogy az ivartalanítási kérdést idehozta, ezt már nem is részletezném felszólalása után. Egyetértek azzal, hogy mindaddig, amíg erre nincs semmilyen kormányzati törekvés, minden bizonnyal a problé ma megmarad, és ez nemcsak a kutyák esetében, hanem legfőképpen a macskák esetében jelenik meg problémaként; most már bizonyítottan több száz faj kihalásáért lehetnek felelősek a szabadban lévő, természetbe kikerült házi macskák.
