Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2082 követelményekből eredően ilyen feladatokat, sajnos senki nem kereste me g az ombudsmani hivatalt, és senki nem kérdezte meg, hogy mi lenne a véleményük egy jogalkotásról, és ezt sérelmezi az ombudsmanhelyettes úr. Ezt én is sérelmezem itt a parlamentben, és megkérdezem, hogy ugyan, ha komolyan gondolják ezt, akkor legalább azo n szaktekintélyeknek, akik rendelkezésükre állnának, miért nem kérik ki a véleményét. Majd ezt követően három darab problémát említ a megkeresésében, amelyek alapvetően alkotmányossági kérdéseket is felvetnek. Elsőként a települési ebrendészeti tevékenység hez kapcsolódóan a tervezet 4. §át említi, a törvény 24/G. §ának (5) bekezdése vonatkozásában, hiszen ez lehetővé teszi a befogott eb életének a kioltását. Habár részletszabályokat nem tartalmaz, csak annyit mond, hogy majd későbbi szabályozásban erre le sz határozat, de most ezt mondja: „Az elhelyezés vagy a tulajdonjog átruházásának eredménytelensége esetén jogszabályban meghatározott esetben az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.” De nem rendelkezik arról, hogy mennyi idő elteltével lehetség es, hogyan; és a megoldás jogbiztonsági aggályokat vet fel ennek alkalmazásával kapcsolatban, hiszen az erre felhatalmazott jogalany semmilyen eszközt nem kap ezen jogszabálycsomag alapján, hogy ezt hogyan is valósítsa meg. Másodikként említi a neves jogtu dós, hogy a tervezet 6. §a, amely az egyes eljárási kérdésekkel egészíti ki a törvény állatkísérletekkel foglalkozó 32. §át, ugyancsak jogbiztonságot érint, félreértésre alkalmas módon. A vonatkozó kiegészítés szerint ugyanis az ügyintézési határidő 6 na p - ez az (1a) bekezdésben van , majd a következő, (1b) bekezdésben teszi világossá, hogy a határidőhöz még 48 napos szakvéleményezési határidő is járul, ami az (1c) bekezdés szerint még 18 nappal meghosszabbítható. Tehát itt eléggé eltérő szabályozásokat tartalmaz, azon kívül, hogy szakvéleményezéssel kapcsolatos részletszabályokat nem tartalmaz. Mindez tehát teljesen megváltoztatta a tényleges ügyintézési határidőt, így bizonytalanná teheti a hatósági eljárás kimenetelét, és ez jogbiztonsági aggályokat v et fel. A legfontosabb, amivel kapcsolatban egyértelműen úgy érzi, hogy az alkotmányossági próbát nem állná ki, hogy a levél útján történő bejelentkezés során, amikor az ügyféljogokkal kapcsolatos jogaikkal az állatvédelmi szervezetek élnek, ennek teljes k orlátozása valósul meg. A törvényjavaslat 12. §ának e pontjában célzott módosítás az Alaptörvény P) cikkében biztosított, az állatfajok védelmére irányuló kötelezettség megfelelő érvényesítése, illetve egészséges környezethez való jog Alkotmánybíróság ált al is világossá tett tartalma tekintetében veti fel a súlyos aggályokat. Ez egyértelműen azért valósul meg, mert a legaggályosabb részben az egyesületek egészséges környezethez való jogot érvényesíteni hivatott jogait a tervezet korlátozni kívánja, beleütk özve a visszalépés tilalmába. Ez az a visszalépés tilalma, amire talán államtitkár úr emlékezik, hiszen kábé egy évvel ezelőtt, illetve most már lassan másfél évvel ezelőtt szerintem az Alkotmánybíróság megakadályozta azt, hogy önök értékesítsék a nemzeti parkhoz tartozó földeket is, amikor azoknak a vagyonkezelési jogát a nemzeti parkoktól elvéve át akarták adni a Nemzeti Földalaphoz. Ugye, ez azért érdekes, mert ez a döntés, ez a 16/2015. (VI. 5.) alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy „az Alaptörvény nem csupán megőrizte az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog védettségi szintjét, hanem az alkotmányhoz képest e tárgykörben lényegesen bővebb rendelkezéseket is tartalmaz. Az Alaptörvény ezáltal az alkotmány és az Alkotmánybíróság környezetvé delmi értékrendjét és szemléletét továbbfejlesztette.” Ez azt jelenti konkrétan, hogy az ez irányú jogelvonás az állatvédelmi szervezetektől alkotmányellenesnek minősülhet. Erre hívja fel a figyelmet a jövő nemzedékek képviseletét ellátó ombudsmanhelyettes . Nyilvánvalóan, ha megkérdezték volna, esetleg mondott volna véleményt, de nyilván a szakértői gárdájuk nem tartotta indokoltnak, hogy ilyen szakembereket megkérdezzenek. Alapvetően azért vagyok még némileg dühös, mert meglehetősen szűk látkörű a javaslat , meglehetősen felszínesen, leginkább csak a felszínt kapargatva foglalkozik az állatvédelem problémájával, és addig, amíg a kutyák agyonverését minden további nélkül lehetővé tenné a FideszKDNP, néhány alapvető kérdéssel nem foglalkozik. Elsőként is az e lmúlt időszak legtöbb
