Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 2. kedd (217. szám) - Dr. Apáti István (Jobbik) - a földművelésügyi miniszterhez - „Meddig merik még madárnak nézni a magyar gazdákat?” címmel - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
1948 A többség számára lefordítom, hogy a képviselő úr valószínűleg nem fogadta el a választ, legalábbis ezt szerette volna mondani. Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház 106 igen szavazattal, 29 nem szavaza ttal, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. Dr. Apáti István (Jobbik) - a földművelésügyi miniszterhez - „Meddig merik még madárnak nézni a magyar gazdákat?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Most Apáti Istvá n, a Jobbik képviselője, következik, aki interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez: „Meddig merik még madárnak nézni a magyar gazdákat?” címmel. Képviselő úré a szó. DR. APÁTI ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Ú r! Tavaly a 2015. évhez hasonlóan nagyon súlyos természeti csapások érték a magyar mezőgazdaságot, tavasszal a fagy pusztított - megjegyzem, hogy sajnos idén tavasszal is , nyáron pedig a jégesők és a viharok okoztak tetemes károkat. Az utóbbi káresemény kapcsán ki kell emelni a 2016. június 21én a hajnali és délelőtti órákban bekövetkezett szőnyegbombázásszerű jégesőt, jégvihart, amely sokmilliárdos nagyságrendű mezőgazdasági és lakossági károkat okozott az ÉszakAlföldön, DélAlföldön, Pest és BácsKisk un megye jelentős részén, valamint sajnos a szatmári térségben is. A katasztrófa bekövetkezte után tavaly a nyár folyamán több írásbeli kérdéssel és közérdekűadatigényléssel fordultam az illetékesekhez, többek között az ön által vezetett minisztériumhoz. Leegyszerűsítve, a lényeget megfogalmazva a válaszokból az derült ki, hogy önök szerint a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer, a Kárenyhítési Alap jól működik, és az a sok ezer gazda, amely pont ellenkezőleg látja, téved. Ezek szerint a gazdák nem elég hoz záértőek. De fordítsuk le a problémát a számok nyelvére, tisztelt miniszter úr! A kertészet éves termelési értéke hozzávetőlegesen 16001900 milliárd forint Magyarországon. A Kárenyhítési Alapba évente az állami befizetésekkel együtt körülbelül 10 milliárd forint érkezik, ez a termelési értéknek mindössze fél százalékát teszi ki, a hozamértékkiesés egy átlagos károkkal jellemzett évben - hozamértékkiesésről beszélek - körülbelül 200400 milliárd forint, amely a termelési értéknek 1525 százalékát teszi ki . Ha pedig megnézzük, hogy a hozamértékkiesés és a kárkifizetések hogy viszonyulnak egymáshoz, akkor azt látjuk, hogy ebből a Kárenyhítési Alapból legjobb esetben csak a 25 százaléka térül meg a károknak vagy a hozamértékkieséseknek. Az a helyzet, hogy jól hangzik, hogy meg kell osztani a kárveszélyt és a kockázatokat a termelők, a felvásárlók és az állam között, de sajnos az a mese. A valóság az, hogy a végén mindig a gazdákon csattan az ostor. Ezért kellene változtatni ezen a rendszeren, de úgy látszik , hogy önök ezt nem tartják szükségesnek. Jó szokásunkhoz híven nemcsak a problémát vázoljuk, nemcsak kritizáljuk a kormányt, hanem próbálunk megoldást is nyújtani. Az éves kultúrákhoz képest az ültetvényes kultúrákban az eltérő sajátosságok miatt végre kü lönleges szabályokat kellene megállapítani, és a hozamkiesésalapú kárbejelentéshez képest a hozamértékalapú kárbejelentésre kellene ráállni, tisztelt miniszter úr, továbbá növelni kellene a mezőgazdasági biztosítási díjak állami támogatási arányát is. Mé g inkább leegyszerűsítve: a probléma abban áll, hogy egy tízmilliós nagyságrendű hozamértékkiesésnél jó esetben néhány százezer forintot kárenyhítést kap a magyar gazda jelenleg.
