Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 2. kedd (217. szám) - Dr. Apáti István (Jobbik) - a földművelésügyi miniszterhez - „Meddig merik még madárnak nézni a magyar gazdákat?” címmel - ELNÖK: - DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter:
1949 Éppen ezért kérdezem öntől: hajlandóake megváltoztatni a Kárenyhítési Alap szabályait, hajlandóake újabb rendkívüli alapot felállítani? És mikor veszik már észre, hogy ezen megoldatlan problémák miatt lassan már a román gazdákkal szemben is versenyképtelenek a magyarok, nem csak a lengyelekkel szemben? Várom válaszát. (Taps a Jo bbik padsoraiból.) ELNÖK : Fazekas Sándor miniszter úré a szó. Parancsoljon! DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar földműveseket, a mezőgazdasági termelést, jól tudjuk, egyre gyakrabban érik elemi károk, amelyek egyaránt negatív hatással vannak a terményekre, a belőlük előállított élelmiszerekre, illetve a termelői jövedelmekre is. Ezt felismerve a tárcánk évek óta kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdasági kockázatkezelésre és k ockázatmegelőzésre, olyan jogi hátterünk, olyan jogszabályrendszerünk van, amely több szempontból is példa nélküli az Európai Unióban. Az ön által hivatkozott Lengyelországban és Romániában például egyáltalán nem működik ilyen rendszer. Lehet, hogy az ön felkészültsége Simicska Lajosnak elég, de az Országgyűlés komolyságához képest szerintem kevés, tisztelt képviselő úr. A kockázatkezelés kétpilléres. Az agrárkárenyhítés és a mezőgazdasági biztosításidíjtámogatás jelentik ezt a pillért, az uniós szabályo knak megfelelően 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést okozó káreseményeket kezelheti. Az agrárkárenyhítési rendszerben jelenlegi 74 ezer termelő vesz részt közel 4 millió hektárral, ez a mezőgazdasági területnek a 80 százaléka. A mezőgazdasági biztosítá sidíjtámogatás díjállománya a kezdeti másfél milliárd forintról mára közel 8 milliárd forintra, a támogatott termelők száma pedig 1600ról 11 200ra nőtt. Nyilván fontos a termelők öngondoskodása is, hogy éljenek a mezőgazdasági biztosítások lehetőségével . Ezen a kétpilléres rendszeren nyilván sok munkánk van még, folyamatosan fejlesztenünk kell. Bővült a lefedett károk köre, a rendszer kiterjed a képviselő úr által említett valamennyi káreseményre, a tavaszi fagy, a jégeső- és a viharkárra is, ezen kívül további hat kockázatra. Javult a kármegállapítás hatékonysága, és mára elektronikus úton lehet kárbejelentési és kárenyhítő juttatás iránti kérelmet benyújtani, amely a termelők és a hatóságok munkáját is egyszerűsíti. A jogszabályi hátteret a termelői vi sszajelzések és az uniós szabályok alapján folyamatosan felülvizsgáljuk. Az Országgyűlés mostani ülésszaka tárgyalja az újabb jelentős változásokat tartalmazó indítványokat, amelynél számítunk az ön támogatására is. Reményeink szerint a fejlesztés következ tében egyre szélesebb támogatói kör részesülhet segítségnyújtásban, illetve a korábbinál nagyobb összegű kárenyhítő juttatás kifizetése válik lehetővé. Kiemelendő, hogy a tavaly jóváhagyott kárenyhítési kérelmek 83 százalékát ültetvénnyel rendelkező termel ők nyújtották be, illetve a kifizetendő juttatás több mint kétharmadát ültetvénnyel rendelkező termelők fogják majd megkapni. Ugyanakkor még mindig sok esetben tapasztaljuk, hogy a megfelelő mezőgazdasági biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csupán egy részét, gyakorlatilag csak a felét kaphatják meg a gazdálkodók. 2016ban a vidékfejlesztési program keretében 4 milliárd forint biztosításidíjtámogatást különítettünk el, és előkészületek folynak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égi sze alatt megvalósítandó országos jégkárelhárítási rendszer kiépítésére is. Emellett 2015ben és 2016ban is rendkívüli kamat, garanciadíj- és költségmentes, tehát teljesen ingyenes hitelt hirdettünk meg a károsultak számára. Meg szeretném tehát nyugtatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány, a Földművelésügyi Minisztérium mindent megtesz a természeti csapások által sújtott gazdálkodók megsegítéséért. (14.50)
