Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének kihirdetéséről szó... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1810 A beruházás keretében 166 kilométer hosszú BudapestFerencvárosKunszentmiklósTassKiskunhalasKelebia vasútvonal nettó 550 milliárd forint beruházással, 160 kilométer/óra engedélyezett sebességgel kerül majd kialakításra. A modernizáció keretén belül a vonal kiemelt része kétvágányúvá válik. A felújítást követően jelentősen gyorsabbá fog válni az utazás Magyarország és Szerbia között. A 374 kilométeres távot a vonatok jelenleg 8 óra alatt teszik meg, a vasút felújítását követően pedig várhatóan 3 órára csökkenhet a menetidő. A vasútvonal a transzeurópai vasúti törzshálózat része, amelyre vonatkozólag 2030ig EUs fej lesztési kötelezettségünk is van, amelynek a mostani beruházással teszünk eleget. Tisztelt Képviselőtársaim! Számunkra egyértelmű, hogy Magyarország látható érdeke a BudapestSzerbia vasútvonal felújítása és fejlesztése. Ezt támogatjuk, és támogatunk minde n olyan törvényjavaslatot, amely ennek a mihamarabbi megvalósulását tűzi ki célul. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Mesterházy Attila képviselő úr . Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Igazából felhasználnám az alkalmat itt a vitában, hogy államtitkár úrtól es etleg kapjunk néhány olyan információt, ami sok kérdést vetett föl az előterjesztés kapcsán a frakciónkban, és a médiában is több kérdés merült föl. Az első az, hogy képviselő asszony egy sokkal kisebb összegről beszélt, de ha mi az összes számot összeadju k, akkor majdnem 700 milliárd forintos beruházásról beszélünk összességében, a kamatokkal, önrésszel, mindennel együtt. Ez egy akkora mértékű beruházás, ami nagyon jelentősen megterheli a magyar költségvetést, a magyar adófizetőket, és egyelőre nem látjuk , hogy ez a nagyságrendű beruházás, de még ha egy alacsonyabb számnál maradunk is, akkor sem jön ki, hogy ez a beruházás miből és mikorra fog megtérülni. (12.30) A mi számításaink és különböző szakértők kalkulációi alapján ez egy soha meg nem térülő beruhá zása lesz a magyar kormánynak. Az teljesen világos, hogy ez a vasútvonal az első helyen és szinte kizárólag a kínai partnernek az érdeke, hiszen ahogy államtitkár úr is elmondta, az egy teljesen világos kínai gazdasági és politikai érdek, hogy a pireuszi k ikötőből Európába tudjanak fölszállítani kínai terméket. De nem pontosan értem, nem pontosan értjük, hogy Magyarország számára ez milyen előnyökkel jár, különösen úgy egyébként, hogy a BelgrádPireusz közötti vonal fejlesztéséről még egyelőre nem nagyon va nnak hírek. Tehát ha azt látjuk, hogy ez egy 700 milliárdos beruházás, azt látjuk, hogy ez szinte kizárólagosan csak a kínai félnek az érdeke, és azt látjuk, hogy milyen titkolózás övezi ezt a mostani államközi szerződés alapján megvalósuló beruházást, akk or felmerül a kérdés, hogy ez miért érdeke Magyarországnak, hiszen az szerepel az előterjesztésben, hogy ez egy 160 kilométer/órás sebességre képes vasútvonal lesz. Tehervonatoknál nem szokott 160 kilométer/óra - hogy mondjam - a követelmény lenni, sokkal inkább a 120 kilométer/óra. Miközben a kínai fél egyébként nem vállalja, nem vállal kötelezettséget arra, hogy rakományokkal töltse föl ezt a vonalat BudapestBelgrád között, emellett, ha a személyi forgalmat nézzük, akkor szakértői és a statisztikai adato k alapján nagyjából 7080 fő az, akik közlekednek ezen a vasútvonalon. Tehát magyarul, mivel elkerüli, ha jól értettem Kecskemétet, Szegedet is, tehát a nagyobb városokat ez a vasútvonal, nagyjából azok használhatják majd személyforgalomra, akik Budapestrő l Belgrádba akarnak menni vagy Belgrádból Budapestre. Ebből szerintem nem lesz olyan túl sok jegyet váltó utas, aki meg tudná finanszírozni ezzel a jeggyel egyébként ennek a vasútvonalnak a 700 milliárdos költségét.
