Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének kihirdetéséről szó... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1811 De ha a kínai fél se vállalja, és még ne m látjuk, hogy BelgrádPireusz között mi lesz a szakasszal, akkor egy picit - hogy mondjam - felelőtlen, talán ez a jó megfogalmazás, hogy ebbe a kormány így hirtelen fejest ugrik, és rögtön ilyen szintű kötelezettségeket vállal magára. A má sik, hogy az sem derült ki világosan, hogy a MÁVnak, ha jól értettem, egy 15 százalékos része lesz abban a cégben, amelyik ezt az egészet bonyolítja. Az előterjesztésből számomra nem derült ki, hogy ez a 15 százalékos részesedés milyen jogosítványokkal já r, mert azt értem, hogy az önrészt ebben a 15 százalék nagyságrendben Magyarországnak kell beletennie, de hogy a MÁVnak vane bármilyen olyan jogosultsága ennek alapján, ami vétójog vagy a menedzsmentjogokba való beleszólás, vagy csak pusztán van 15 szá zalék, a kínai félnek így összességében 85 százaléka, és tulajdonképpen azzal a 85 százalékkal minden fontos kérdést el is tud dönteni. Tehát magyarul, a számításaink szerint ez egy olyan beruházás, ami nem a magyar nemzeti érdek, legalábbis nem első számú prioritás, rendkívül sok pénzbe kerül megint csak, kormányközi szerződés alapján valósul meg. Nem pontosan értem, hogy mi milyen európai uniós projektet valósítunk meg ez alapján, hiszen az Európai Unió éppen vitatta azt, hogy egy nem nemzetközi tenderen kiválasztott szereplő építi ezt a vasútvonalat, hanem egy államközi megállapodás alapján történik. Ha jól emlékszem, talán valamilyen eljárás is indult Magyarországgal szemben emiatt. Azt gondolom, hogy Magyarország számára, még egyszer mondom, nem ez az e lső számú prioritás, hogyha közlekedésről és ilyen nemzetközi közlekedési útvonalak fejlesztéséről beszélünk. És még egyszer mondom, a mi számításaink szerint soha nem fog megtérülni ez a beruházás, az egészen biztos. Azt sem pontosan értjük, hogy a kormán y a megvalósíthatósági tanulmányt miért titkosította tíz évre, tehát miért nem hozzáférhetőek ezek az információk. Az is furcsa, hogy a kormány nem hajlandó érdemi részleteket közölni arról, hogy mekkora áruforgalommal számolnak és - ahogy az imént is mon dtam - mennyi idő alatt térülne meg a beruházás. Így viszont nagyon nehéz bármilyen felelős döntést meghozni képviselőként, hiszen az általunk rendelkezésre álló adatok alapján, még egyszer mondom, soha nem fog megtérülni ez a mostani beruházás. Még egy ol yan pontja van ennek, ami kérdéseket vet föl. Azt rögzíti ez a megállapodás, hogy a Kínából érkező munkavállalók, tehát akik részt vesznek ebben az építkezésben, ezeknek a száma korlátlan, és a magyar kormány pedig biztosítja azt, hogy az ő számukra minden tartózkodási engedélyhez és egyébhez gyorsan és zökkenőmentesen juttatjuk hozzá a kínai fővállalkozót. Most a kérdés, hogy itt most 505005 ezer50 ezer kínairól van szó, akik majd jönnek Magyarországra dolgozni, vagy hogy mi a kormánynak ebben az elképz elése. Fideszes képviselőtársam mondja, hogy 200 ezer, az is egy érdekes szám, akkor meg még magasabb számról beszélünk, ezek szerint ő pontosabban ismeri a számokat. De számunkra azért érdekes volna, hogy akkor ebben hol jelennek meg a magyar alvállalkozó k, tehát hol vannak a magyar emberek, akik tudnak dolgozni, részt venni alvállalkozóként, munkavállalóként, vagy adott esetben ők csak a lapátnyelet foghatják, és kubikosmunkát végezhetnek majd, meg kalapáccsal verhetik a síneket. Tehát azért érdemes lenne tisztázni, hogy a nagy nemzeti gazdaságépítő programba hogyan illenek bele a kínai alvállalkozók, hol fogjuk őket elszállásolni, ki fogja finanszírozni a szállásukat, az ittlétüket, a multikulturalizmusba majd mennyire illeszkednek bele ezek a kínai munka vállalók Magyarországon ott azokon a területeken, ahol ők majd elszállásolásra kerülnek. Csak mert folyamatosan ezeket az érveket hallgattuk nem is olyan rég a fideszes képviselőktől, hogy migránsokat azért nem lehet Magyarországra beengedni, mert itt magy ar munkavállalókkal kell ezeket a kérdéseket és problémákat kezelni, nincs szüksége a magyar gazdaságnak külföldi munkavállalókra, különösen nem eltérő kulturális háttérrel rendelkező külföldi munkavállalókra nincs szükség. Most meg azt olvasom az előterje sztésben, hogy csak eltérő kulturális háttérrel rendelkező munkavállalókat akarunk Magyarországra behozni, de nemcsak behozni meg nemcsak hogy majd küzdjenek meg a jelenlegi apparátusbeli meg adminisztrációs akadályokkal, hanem azt is
