Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - Egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1781 képes orvosolni, és önmagában a bürokráciacsökkentés, illetve a bürokráciacsökkentés a rezsicsökkentés, a közműcsatlakozások terén kevés eredményt hozhat. Az igaz, hogy erre rendkívüli módon szükség van, mert amikor egy gazdasági érdek világosan abban fogalmazódik meg, hogy a befektetők ne elriasztva legyenek egyegy beruházástól, hanem lehetőleg minél komfortosabban kapják meg azt az adatszolgáltatást, azt az engedélyezést, azokat a szükséges okiratokat, amelyek a beruházásának a z indításához szükségesek, akkor ez egy alapvető nemzeti, nemzetgazdasági érdek. Annál is inkább fontos, hogy ezen a területen gördülékenyen történjen az ügyintézés és korrektül, mert a verseny a szomszédos országokkal, Romániával, Erdéllyel, ahol komoly m agyar befektetői réteg él, és nagyon ügyesek abban, hogy külföldi befektetőket odacsábítsanak, ott sajátosabb módja van az ügyintézés hatékony megfogalmazásának, amivel ott egy különleges iroda foglalkozik most, és nem feltétlen pozitív eredményeket hoz. M indenesetre az engedélyek megszerezése Romániában egyértelműen biztosított. (10.10) Magyarországon sajnos kétféle gyakorlat tapasztalható. Egyrészt van még kis létszámú elkötelezett, hozzáértő szakbürokrata - itt jó értelemben mondom a hivatalnokra azt, ho gy bürokrata, Max Weberi értelemben , és van olyan soksok pályakezdő, aki vagy nem méri fel a jelentőségét a cselekedete súlyának, vagy az ismeretei hiányában képtelen arra, hogy megfelelő eredményt produkáljon. Erről sajnos olyan hírek is tudomásunkra jutnak, akár hatósági engedélyek hiánya, akár finanszírozási információkban mutatkozó félretájékoztatás, ami hazai középvállalkozásoknak százmilliós nagyságrendű veszteséget okoz, mert nem tudnak egyegy akvizíciót a vállalt ütemben lefolytatni, mert egysz erűen vagy nem kapják meg a szükséges engedélyeket, vagy mást találnak, mint amire józan ésszel számítani lehetett. Tehát arra valóban jó lehet ez az előterjesztés, hogy néhány helyezéssel feljebb tornázza az országot azokban a versenyképességi rangsorokba n, ahol az ehhez hasonló szempontok alapján pontoznak, mint például a Világbank által készített „doing business” lista. Ahhoz viszont nyilvánvalóan kevés lesz, hogy az ennél összetettebb, például a Világgazdasági Fórum által összeállított rangsorban feljeb b tudjon lépni Magyarország. Ez az a lista, tudják, kedves kormányoldali képviselőtársaim, ahol Magyarország 2016ban hat helyet rontott a helyezésén, és a 2015. évi eredményhez képest a 28 EUtagállam közül - akkor még egyértelműen annyi volt - a 25. hely en tudott végezni Magyarország ezen az eléggé összetett versenyképességi listán. Ami, azt kell mondjam, hogy nem fiktív, mert ezt a listát nemcsak itt, a magyar parlamentben nézik - vagy a magyar kormányban nem nézik, mert nem tulajdonítanak neki jelentősé get , hanem a befektetők nézik. Ez azért kifejezi azt, hogy milyen beruházási, befektetési környezet fogadja a beruházókat, a fejleszteni vágyókat egyegy országban. Rátérve az előterjesztés konkrét tartalmára, az előterjesztett módosítások célja, hogy a közműcsatlakozások felgyorsítása érdekében az esetenként túlzottan bürokratikus ügyintézés egyszerűsítésre kerüljön, a hatóságok számára a határidők rövidebbek legyenek, tehát a törvény erejénél fogva szorítani az ügymenetet egy gyorsabb ciklusidőre, illet ve mindezek mellé még egyfajta költségcsökkentés, amelynek eredményeként szintén számszerűen kimutatható a versenyképesség, hogy mennyibe kerül egy engedélyezési folyamat, mondjuk, Szlovákiában; ezt azért szokták nevesíteni a beruházási feasibility studyná l, hogy mibe kerül az engedélyezés. Gondolom, az alkotmányos költséget nehéz hozzászámítani; reméljük, arról itt Magyarország esetében nincsen szó, mert ugye Magyarországon nincsen alkotmány, csak Alaptörvény, tehát ebből adódóan alkotmányos költség sem me rülhet fel, ahol csak Alaptörvény van. De ez csak pusztán egy szómágia, amit elkövettem, a gyakorlathoz valószínűleg semmi köze. Tehát a törvényjavaslat módosítani kívánja a földgázellátásról szóló törvényt, a villamos energiáról szóló törvényt, a víziközm űszolgáltatásról szóló 2011. évi törvényt, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
