Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - Egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1782 1997. évi törvényt, az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt és a föl dmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi törvényt. Természetesen nem alapvetően akarják módosítani ezeket a törvényeket, tehát ezeknek a szabályozásoknak a lényegi eleme megmarad, és pont itt jön a probléma. Az, hogy a központi nyilvántartásb ól lehet majd kiválasztani azokat a villanyszerelőket és vízvezetékszerelőket, akik a kivitelezési munkákban részt vehetnek, ez a földgázszektorban lehet, hogy azt jelenti, hogy nemcsak a nemzet gázszerelője - nem akarom nevesíteni, mert talán még a parl amentből is személyiségi jogi perre nyílna lehetőség, ha nevesíteném a nemzet földgázszerelőjét , de gondolom, ebbe a központi minősített nyilvántartási rendszerbe mások is bekerülhetnek, és ez segíthet. Ami komolyabb probléma, az a határidőtorlódás. Teh át nemes az a cél, hogy ezek az átfutási idők csökkenjenek, hogy valaki gyorsabban megkapja a választ a hivatalból, viszont kérdéses, hogy az adott informatikai rendszer mellett, az adott tudásrendszer mellett, az adott - nem tudok jobb szót rá - „rend” m ellett, hogy mennyire tartanak rendet egyegy hivatalban, egyegy ilyen engedély- vagy véleménykiadás mennyire lesz megbízható. Ugyanis, ha a kormányzat következetesen végigviszi azt az IT technológiában, ennek a fejlesztésében, a nyilvántartási rendszer ek fejlesztésében rejlő lehetőséget, ami az Európai Unió - tudja, amit most meg akarnak állítani, Brüsszelt, hogy ne hozza ide a pénzét; Brüsszel, állj meg, ne hozzál ide se kultúrát, se teljesítményt, semmit. Tehát ha nem ezt tennék, hanem elfogadnák és c élszerűen használnák fel az információtechnológia fejlesztésére szolgáló forrásokat, akkor teljesen elképzelhető és kézenfekvő, hogy ezek a nyilvántartások digitalizálást követően, célszerű keresési rendszereket követően akár a most leszűkített határidők t öredéke alatt is tudnák biztosítani az ügyfél kérését. Alapvetően itt a megbízhatóságról, a pontosságról és a későbbi használhatóságról van szó. Mert sokra megy az ügyfél azzal, ha a 15 nap helyett a földgázelosztónak most már csak 5 nap alatt kell kiadni , hogy felülvizsgálja a kivitelezés előtt a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli terveit, ha ehhez például a csatlakozási pontok tisztázása területén nincs meg a kellő, digitálisan is elérhető információ a számára. Tehát ha ezt úgy képze lik el, hogy majd kézzel sokkal gyorsabban dolgoznak az ügyintézők, akkor ez egy kudarcra ítélt mutatvány. Ez nem a versenyképességet fogja növelni, hanem a káoszt és a megbízhatatlan adatok sorát. Az előterjesztés szerint a közműszolgáltatóknak a hálózati csatlakozási igény ügyében hozott döntésével szemben rögzítésre kerülnek a jogorvoslatot biztosító hatóság eljárásának alapvető szabályai és határideje is. Ez azért fontos, mert különösen a külföldi befektetőt meg kell tanítani arra, hogy Magyarországon m ilyen engedélyekre, mire van szüksége. Gondolom, minden komoly befektető alkalmaz hazai szakértőt is, de akkor nyugodt minden befektető, ha ezt írásban látja. Tehát ha a törvény egy ilyet megkövetel, az egy helyes törekvés, hogy előre látható legyen a foly amat lényege. Az tény, hogy a törvényjavaslat kihirdetése és hatálybalépése közötti idő meglehetősen rövid, ezért e tekintetben csak remélhető, hogy a magyar kormányzati közigazgatás fel tud készülni - illetve jelenleg is fel van készülve, mert nyolc nap a latt nem fog tudni felkészülni túl sok mindenre , tehát jelenleg is fel van készülve arra, amiről beszéltem, hogy akár a digitális technológia lehetőségeit is kihasználva, be tudja majd tartani a törvényben rögzített határidőket úgy, hogy azzal a közműszo lgáltatásokkal kapcsolatos biztonsági követelmények nem sérülnek, azok megbízhatóak lesznek, és a rövid eljárási határidők betartásából eredő esetleges hibás hatósági döntések nem veszélyeztetik majd a személyek és a vagyontárgyak biztonságát. (10.20) Ugya nis itt kétféle kockázat van. Az egyik a befektetők kockázata, ami nagyjából megjelenik abban, hogy milyen az ország megítélése. Jelenleg sajnos rossz. Tehát sokkal kevesebb külföldi befektető jön Magyarországra, mint amennyit az objektív mutatók alapján l ehetővé lehetne tenni, tehát a szubjektív megítélés Magyarország esetében rossz. Ez az egyik veszély.
