Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1770 Nem szeretném ennek most minden elemét ismét felidézni, annyit azonban meg kell említeni, hogy az új ren dszerben a korábbi szenioritás elve mellett nagyobb hangsúlyt kapott az azonos munkakört ellátók azonos bérezésének elve, illetve állomáshelyenként is eltérőek a juttatások. A külpolitikai, külgazdasági szempontból kiemelt vagy a nehezebb életkörülmények k özött végzett munkához a törvény magasabb illetményt rendelt. Megszűnt a szocializmusból ránk maradt örökség, hogy a diplomata két fizetést kap, egyrészt az itthoni fizetését, másrészt egy külföldi illetményt. Tekintettel arra, hogy külszolgálata alatt bel földön tényleges munkát nem végez, jogos az a társadalmi elvárás, hogy ezért ne is kapjon bért. Ugyanakkor a kiküldöttel szemben is méltányosabb és tisztességesebb, ha az az egy fizetés méltó az általa elvégzett feladathoz. A jogszabály emellett áttekinthe tő, könnyen kontrollálható és hatékony átalányköltségtérítést vezetett be. Ez a megoldás egyrészt növeli a kihelyezett mozgásterét és szabadságát, egyszersmind felelősségét, másrészt hozzájárul a kiküldő szerv költségvetése kiszámítható tervezéséhez. Nos, tisztelt képviselőtársaim, már az eredeti törvény is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megteremtse a kihelyezettek családjainak szociális biztonságát, ahogy államtitkár úr is néhány példával ezt említette. Nos, mindenekelőtt ez az a terület, amelyen a m ost tárgyalt módosítás továbblép. A törvényjavaslat összesen hét törvényben tartalmaz technikai módosításokat, amelyek többek között rendezik a külszolgálatra kihelyezettek családtagjai egészségügyi ellátásának kérdéskörét és a diplomataútlevél családtago k általi használatának szabályait. (9.20) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényben is, amelyet egyszerűen külügyi törvénynek szokás nevezni, vannak módosítások, amelyek szintén a külügyi igazgatás gördülékenyebb működését célozzák, szem előtt tartva a kihelyezettek érdekeit. Ebbe a körbe sorolható például, hogy mostantól kezdve a devizailletmény nemcsak euróban, hanem dollárban vagy akár forintban is folyósítható. Ez egyrészt egyes országokban praktikusabb, mert nem kell az eurót do llárra átváltani, másrészt tekintettel van a kihelyezettnek arra a méltányolható igényére, hogy az itthoni költségeit forintszámláról fizethesse anélkül, hogy azt előtte euróról át kellene váltania. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a vezetői és diplomatamu nkakörben foglalkoztatott kihelyezettek munkarendje kötetlen, ami egyrészt megfelel a diplomáciai munka mindennapjai realitásainak, másrészt kevesebb adminisztrációval is jár a missziók számára, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben megh atározottnál rugalmasabb munkaidőbeosztást tesz lehetővé. A törvényjavaslat módosítja továbbá a nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló törvényt is. Az adomány, a segély, a felajánlás, a technikai segítségnyújtás és az adományozó levél fogalmak meg határozása egyrészt összhangot teremt az államháztartásról szóló törvény fogalomhasználatával, másrészt rugalmasabb és hatékonyabb felajánlási eljárásokat tesz lehetővé. Ugyancsak a hatékonyság növelését szolgálja az úgynevezett előminősített civil szervez et státuszának megnevezése. Az ezt elnyerő szervezeteknek nem kell minden egyes alkalommal végigmenniük a bürokratikus procedúrán. Az előminősítés szigorú követelményrendszerét miniszteri rendelet tartalmazza, amelynek megalkotására a törvény felhatalmazás t ad. A módosítás ezenkívül világossá teszi, hogy a nemzetközi szervezeteknek fizetett általános hozzájárulások bizonyos, az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által meghatározott hányada multilaterális hivatalos fejlesztési támogatásnak számít, és így a nemzetközi fejlesztési, együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikák végrehajtására fordított források részét képezi. Az átláthatóságot szolgálja, hogy ezekről a tevékenységekről a külpolitikáért felelős miniszter nyilvánosan hozzáférhe tő adatbázist vezet, mint ahogy azt államtitkár úr is említette. Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi törvényt tavaly az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el, egyetlen frakció sem szavazott ellene. A most tárgyalt törvényjavaslat úgy kezeli az elmúlt id őszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó kihívásokat, hogy közben nem változtat a
