Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1710 Nagyon szépen köszönöm. Staudt Gábor képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. Tessék! DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem lényegre törő lenni. Egyké t pontban azért olyan témákat is fogok érinteni, amelyekről eddig még nem esett szó. Ez öröm lehet annak, aki végighallgatta a vitát, bár nem vagyunk túl sokan. Az előttünk fekvő javaslat valóban javarészt egy szükséges technikai módosítás. Ebben nincsen v ita, hiszen tavaly 2016. december 6án került elfogadásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény. Ez 2018. január 1jén fog hatályba lépni. És ugyanúgy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény is idén a 2017. évi I. törvényként került elfogadásra, szintén 2018. január 1jén lép hatályba, és ezt nyilvánvalóan az ágazati törvényekben, ahogy az már elhangzott előttem, át kell vezetni. De azzal is egyetértek, ami ellenzéki oldalról elhangzott, hogy itt nemcsak erről van szó, hanem sajnos b elecsempésztek néhány érdemi módosítást, ami fájó, mert egyébként egy ilyen technikai módosításra könnyebb lenne igent mondani, mint úgy, hogy kibővítik és egy salátatörvényként kerülnek ide ezek a javaslatok. Még úgy is, ha ezeknek a java részére azt lehe t mondani, hogy szintén technikai módosítás, bár nem ezen két törvényhez, eljárási törvényhez kapcsolódnak, de van egykettő olyan, ami számomra kérdéseket vetett fel, ezt el is fogom mondani, és jobb lett volna ezt esetleg máshova vagy más formában behozn i a tisztelt Ház elé. Annál is inkább igaz ez, hiszen egy 490 oldalas javaslatról beszélünk, amely esetében átnézni, kimazsolázni azért mindig egy jelentős ellenzéki feladat. Nyilvánvalóan a mi apparátusunk egy minisztérium vagy a kormány apparátusával öss ze nem mérhető, és sokkal jobb az, ha eleve ki van mondva, vagy azt láthatjuk, hogy egy technikai módosításcsomaggal állunk szemben, mint ebben az esetben, hogy keresni kell azokat a módosításokat, amelyek érdemiek és nem tartoznak sem a közigazgatási rend tartáshoz, sem a perrendtartáshoz. Miről is van szó? Például a vadászat szabályainak módosításáról, illetve a kormány rendeleti szabályozásra való felhatalmazásáról. Mindig a vadászat az, vagy nagyon sokszor a vadászati rendelkezések azok, amelyek ittott elrejtve megjelennek. (18.20) Én úgy gondolom, hogy ez a felhatalmazó rendelkezés elég tág körű, és azt kell mondjam, hogy kormányrendeleti szinten majdnem mindent meg lehet majd határozni a jövőben. Ezt jobb lett volna behozni külön adott esetben, vagy tö rvényi szinten szabályozni. Azt kell mondjam, talán nem meglepő, hogy megint csak a vadászattal kapcsolatos témáknál került sor egy ilyen passzus beiktatására. Aztán úgy tűnik, hogy a 141. § ügyféljogokat szűkít az egészségbiztosítási ellátásról szóló törv ényben, hiszen azzal egészül ki a szabályozás, hogy a kapcsolattartás formáját az egészségbiztosító határozza meg - ez még önmagában nem lenne ördögtől való , de az ügyfél nem is térhet át másik módra. Tehát ha még meg is határozhatja az egészségbiztosító , de utána az ügyfél kérhetné, hogy át szeretne térni egy egyéb tájékoztatási, kapcsolattartási formára, akkor azt én el tudnám fogadni, ez azonban így az ügyfelek irányában nem túl méltányos. S ha már a mai napi viták javarészét a CEU és a külföldi végzet tségeknek, ilyenformán az akkreditációknak a vitája tette ki, akkor itt is van egy hasonló rendelkezés, persze más aspektusból. A 205. § a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben egy olyan kiegészítő részt vezet be, amely alapjá n az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a döntés akkor is módosítható, visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sért. Az ember mindig felkapja a fejét, ha azt a megfogalmazást látja leírva, hogy valamit akkor is lehet módosítani, visszavonni, ha az a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sérti.
