Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (átdolgozás) [COM (2016) 861; 2016/0379 (COD)], valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvt... - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1683 hozzáférésben, hiszen - ahogy ez már korábban elhangzott - eleve egy gazdasági közösségként jött létre az Eur ópai Unió, és nyilvánvaló, hogy ebben a közösségben, a jelenlegi Európai Unióban is vannak domináns tagállamok és vannak kevésbé domináns tagállamok, mint a keletközépeurópai térség; hogy csak a bérkülönbségekről beszéljek, ami Aradszki államtitkár úr rés zéről szintén szóba került már a bevezetésnél, hogy hogyan tudná a magyar lakosság ugyanazokat a rezsiárakat megfizetni, amikor a bérek tekintetében jókora elmaradásban vagyunk mi itt ebben a térségben. Természetesen ezért sem értjük, hogy a kormány és a k ormánypártok miért nem támogatták a Jobbik béruniókezdeményezését, ami pont ugyanezt szolgálja, hogy európai uniós szinten kerüljön felvetésre, hogy a kohéziós alapok elköltése úgy történjen, hogy megtörténjen a keleteurópai régió bérfelzárkóztatása, teh át ez az óriási nagy bérszakadék kiegyenlítődjön, nemcsak azért és nem elsősorban azért, hogy a magyar emberek is magasabb rezsiszámlákat tudjanak fizetni, sőt; sőt elsősorban azért, hogy magasabb életszínvonalon tudjanak élni, de ez egy mindenképpen nélkü lözhetetlen intézkedés, hiszen ez nagyon sok bajnak és problémának az okozója. Ez szintén elhangzott itt az államtitkár úr felvezetőjében. Az energiaunió viszont, én azt gondolom, inkább pontosan azt a célt szolgálja, hogy megfelelő felvevőpiaccá válhassun k a külföldről érkező energiahordozók, akár a villamos áram, akár a földgáz számára. Egy kis kitérő, de miért nem támogatta az Európai Unió a Déli Áramlatgázvezetéket, és miért támogatja az Északi Áramlatgázvezetéket? Ez egy érdekes kérdés. Mert az Észak i Áramlatgázvezetéken keresztül a duplájára nő a kapacitása, dupla annyi földgáz fog Németországba érkezni, amit majd mi KözépKeletEurópába Németországból vásárolhatunk vissza. És természetesen a villamos energia tekintetében is az is elhangzott, hogy t öbb tízezer megawattnyi kapacitása van Németországnak megújuló energiaforrásokból, amivel, hogyha túltermelése van, nem tud igazából mit kezdeni, tehát ezt is rázúdítaná a keleteurópai piacokra, hiszen szabályozni nem tudja ő maga sem, nincsen meg erre a megfelelő szabályozó kapacitása. Úgyhogy a veszélyei ennek az energiauniónak mindenképpen megvannak Magyarországra nézve, és a Jobbik mindig is úgy képzelte el Magyarország energiapolitikáját, hogy saját tagállami hatáskörben dönthessünk az energiamixünkrő l, hogy milyen energiahordozókat milyen arányban kívánunk vagy milyen energiahordozókra épülő energiatermelő egységeket és milyen arányban kívánunk létrehozni, megépíteni. A kormány is ugyanezt tette, amikor az úgynevezett atomszénzöld forgatókönyvet elh atározta, hogy atomenergiára, szénre és megújulókra kívánja építeni, ez még az előző kormányzati ciklusában történt meg, amikor az Országgyűlés ezt elfogadta. (16.10) Más kérdés, hogy most ezzel az irányelvtervezettel ez is veszélybe kerül, hiszen a szén, mint elhangzott, kiesik ebből a rendszerből, ha az 550 gramm széndioxidkibocsátás feletti létesítményeket nem engedélyezi építeni már innentől kezdve az Európai Unió. Azért Magyarországnak, azt nem szabad elfelejteni, hogy Paks után a második legnagyobb villamosáramtermelő létesítménye a Mátrai Erőmű, amely lignittüzelésű, és amelynek kiesése bizony óriási nagy hiányt jelentene a magyar villamosenergiaellátásban, mint ahogy nyilván Paks kiesése is azt jelentené. Azért is furcsa ez az egész, mert most j elent meg az a hír - még a szénre egy mondat erejéig kitérve , hogy az a szövetség, amelyben többek között az MVM és a német áramszolgáltató, az RWE is benne van, kijelentette, hogy 2020 után nem kíván szén alapú erőműveket építeni Európában. Márpedig azt is tudjuk, hogy a Mátrai Erőműben az állam, vagyis az MVM igyekszik egyre magasabb tulajdonrészt szerezni vagy akár a többségi tulajdonig elmenve. A másik tulajdonosa pedig az az RWE, aki szintén azt kinyilatkoztatta, hogy nem kívánnak 2020 után szénerőmű vet építeni, holott egész idáig arról volt szó, hogy egy új blokkal fog bővülni a Mátrai Erőmű, és így hosszú távon majd itt is, ha a mostani, még üzemelő, de majd a jövőben leálló blokk kikerül a rendszerből, akkor legyen egy villamosenergiatermelő egysé g, ami ezt felváltja.
