Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (átdolgozás) [COM (2016) 861; 2016/0379 (COD)], valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvt... - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1684 Mindez azt eredményezi, hogy Magyarország középtávon már villamosáramtermelő kapacitásban jókora hiánnyal fog küzdeni, több ezer megawattnyi hiánnyal, és gondolom, az Európai Uniónak nagyon jó elképzelése van arra, hogy ezt mi majd i mportból az energiaunió áldásos hatásának köszönhetően be tudjuk szerezni, de ez egy óriási függőség az ország részéről. Most nem beszélek arról, hogy elképzelhető, hogy az Európai Unió sem fog örökké fennállni, ez egy szélsőséges forgatókönyv, de természe tesen benne van a pakliban, de egy országnak mindig meg kell tudnia állni a saját lábán. Éppen ezért mondja azt a Jobbik, hogy a centralizált energiatermelő hálózatok még nélkülözhetetlenek, de egyre inkább el kellene mozdulni a lokális, decentralizáltabb hálózatok felé, az energiaellátás terén is a kisebb méretű rendszerek irányába, amik természetesen nagyon sok kérdést felvetnek, de a jövő mindenképpen ez, és természetesen ez a megújuló energiák elterjedését is jelenti. Lehet, hogy egy kicsit úgy tűnik, mintha elkalandoznék ettől az előttünk fekvő javaslattól, de ez mindmind összefügg azzal, ami itt le van írva. Hiszen tulajdonképpen egy stratégia sejlik fel e mögött az irányelvtervezet és nemcsak ezen irányelv- meg rend elettervezet, hanem az egész csomag, az egész európai uniós energiacsomag mögött, ami Magyarország energiabiztonságára hosszabb távon is kihathat, ha nem vagyunk észnél úgymond, és nem figyelünk oda arra, hogy hogyan tudjuk a saját energiabiztonságunkat me gvédeni. A szubszidiaritás azt jelenti, ezt talán már mások is elmondták előttem, mert a szó nagyon sokszor elhangzott, de tulajdonképpen azt jelenti, hogy megfelelő szinten meghozni a megfelelő döntést. Tehát amit tagállami hatáskörben lehet a leghatékony abban, a legköltségkímélőbben meghozni, azt ne európai uniós szinten hozzák meg, vagy még esetleg a regionális szint közbeiktatódik, de a lényeg az, hogy ha tagállami szinten lehet a legjobban meghatározni azt, hogy különböző kapacitásmechanizmusokat hogya n használjunk fel, vagy pedig az árképzést mi saját tagállami szinten szeretnénk megtartani, a hatósági árképzést, akkor természetesen ne európai uniós szinten a fejünk felett átnyúlva döntsenek erről. Nyilván minden tagállamnak joga kell legyen, hogy olya n alapvető kérdésekben, mint a saját energiaellátása, rendelkezzen. Emiatt Magyarország egyébként is… - már többször államtitkár úrral is vitáztunk itt, a parlamentben meg egyeztetéseken; Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás is indult már ebből kifolyólag, hogy az Európai Uniónak nem tetsző módon igyekezett a saját energiapolitikáját és árképzését alakítani. Amikor a közmű- és energiahivatal hatáskörébe, az MEKH hatáskörébe került a rendeletalkotással az árszabályozás, és az Európai Unió ezt megk ifogásolta, majd ez a döntés utólag visszavonásra került; amikor ezt tárgyaltuk a parlamentben, akkor is elhangzott, hogy ebből, akár egy kötelezettségszegési eljárásból súlyos kára is származhatna Magyarországnak a későbbiekben, ha bírság kiszabására kerü l sor, ha az Európai Unió vezető testülete úgy dönt, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogban foglalt előírásokat. Ez sem mindegy, amikor ezt végiggondoljuk, hogy egyegy ilyen döntésünk, amit itt, a Magyar Országgyűlésben meghozunk, milyen követ kezményekkel fog járni. Mi próbáljuk a saját utunkat járni, de mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, ez akár sok millió eurós bírságot is jelenthet Magyarország számára, amiért természetesen nem most, hanem majd néhány év múlva akár egy másik kormánynak ke ll helytállnia, azért a döntésért, amit ma a mai kormányok meghoznak. Tehát nagyon felelős és körültekintést igénylő döntések ezek, azt gondolom. Természetes, hogy minden tagállami parlament megpróbálja az összes olyan jogosítványát igénybe venni, amit az Európai Unióval szemben fel tud használni. A szubszidiaritás elvének megsértése miatti kifogás csak az egyik, nem túl erős egyébként, mert ha ennek a mechanizmusát megnézzük, sok mindent nem lehet egyébként elérni vele, legalábbis ahhoz még jó néhány tagál lami parlamentnek kellene, hogy hasonló kifogást tegyenek ennek a jogszabálytervezetnek a kapcsán, hogy egyáltalán érdemben az Európai Parlament számon kérje a jogalkotót, a Bizottságot, hogy mégis hogy gondolta ezt az egész eljárást. De hogy aztán a végén egyáltalán ennek bármi eredménye lesze, azt sem lehet tudni.
