Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (átdolgozás) [COM (2016) 861; 2016/0379 (COD)], valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvt... - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1677 bevezettünk egy szociális tarifát, mérsékeltük ennek hatását a lakossági kisfogyasztók esetében. Tessék megnézni a szavazási magatartásokat, kár ezzel vitatkozni! Ezzel szemben önök az elmúlt két és fél évben kilenc alkalommal mondtak nemet a mi előterjesztésünkre, ami az indokolt árcsökkentésre vonatkozott. Tehát mi beterjesztettük, az MSZP beterjesztette a magyar parlament elé az árcsökkentési javaslatot, ezt önök kilencszer leszavazták, kilencszer mondtak rá nemet. Miféle rezsicsökkentés megvédéséről beszélnek akkor? Önök fönnta rtják az indokolatlanul magas árakat ma Magyarországon. Ráadásul a lakossági földgázszolgáltatás és a nagykereskedés is állami kézben van. A villamosenergiaszektorban is döntő az állami tulajdon. Miért nem adják akkor olcsóbban a gázt és a villanyt? Miért nem akarják így, tehát a saját cégeiken keresztül lenyomni az árakat? Miért nem akarják érvényesíteni a versenyben a meglévő erős állami pozíciókat? Megtehetnék. Csökkenthetnék az árakat. Akár van árszabályozás, akár nincs, az állami cégek annyiért adhatj ák az energiát, amennyiért akarják. Nagyon sajnálom, hogy elvonják az energetikai államtitkár úr figyelmét, mert egy olyan részletre térek ki, Aradszki államtitkár úr, ha nem zavarja, hogy a Pogácsással beszélget (Dr. Aradszki András: Nem zavar. Már ismere m. - Vantara Gyula: Tömören.) Tessék? Ne zavarjam? (Az elnök csenget.) Ha megértenétek, akkor el tudom mondani harmadszor is nagyon tömören. Nem kerül annyiba az áram és nem kerül annyiba a gáz, mint amennyiért adjátok. Ilyen túlnyomó állami tulajdon melle tt akár piaci alapon is olcsóbban lehetne ezt a terméket eljuttatni a fogyasztóhoz. Tehát nem erősítették az állam pozícióit olyan értelemben az energiaszektorban, hogy annak a fogyasztó a javát bírja látni. Az uniós irányelvtervezettel kapcsolatban ráadás ul nem az árszabályozás általános kivezetéséről beszélnek, mert nem ezt tartalmazza az uniós irányelv. Megmaradhat a hatósági árazás az energiaszegény, tehát az energia árához képest szegény fogyasztók és a kiszolgáltatott fogyasztók esetében, és megmaradh at a hatósági árképzés az áram árának mintegy felét kitevő rendszerhasználati díjak esetében is. (15.40) Tehát ez mind állami kézben marad az irányelvelőterjesztés szerint is, a szerint az irányelv szerint, amely a véleményem szerint sem jó, tehát a sárga lapos eljárás indokolt. Azért tartózkodunk, mert nem e szerint az érvrendszer szerint, amit önök összeállítottak - tehát a rendszerhasználati díjakban, amelyek körülbelül a felét teszik ki a végső fogyasztói árnak, megmarad az irányelv szerint is az állam i árszabályozási lehetőség. Ráadásul a mai árszabályozással szemben is követelmény, hogy azt a piaci áraktól tartósan és jelentős mértékben nem lehet eltéríteni, vagyis a jelenlegi lakossági egyetemes szolgáltatási árak is piaci alapúak kell hogy legyenek. Az uniós szabályok alapján Magyarország ennek nem tesz eleget, mert ennél magasabb árakat érvényesít a lakosság irányában. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy 2010 és 2012 között a Fideszkormány emelte fel mind a villamos energia, mind a földgáz lakossági árát három lépésben több mint 30 százalékkal. Tehát önök 2010 és 2012 között megemelték az árat 30 százalékkal, és utána visszamentek 25 százalékkal, amikor 50 százalék csökkentés lett volna indokolt. Képviselőtársaim! Azt is mondja a kormány, hogy a regi onális együttműködések, bizonyos döntések regionális szinten történő meghozatala sérti a szubszidiaritás elvét, veszélyezteti az ellátásbiztonságot és a magyar állam függetlenségét; ezt nehéz elképzelni azok alapján az indokok alapján, amelyeket szembeállí tottam az önök érvelésével. Mi lenne a baj azzal, ha a szorosabb regionális együttműködések eredményeként Magyarországon is csökkenhetnének az ipari fogyasztók energiaárai? Ezt például biztosíthatná egy regionális együttműködés. Kinevették a bizottsági ülé sen, amikor elhangzott, hogy Skandináviában több mint húsz évre tekint vissza a regionális villamosenergiarendszer szabályozásának összehangolása, mert hogy KözépEurópa, KeletKözépEurópa nem Skandinávia, de azért a célunk az, valami olyasmi, olyan fejl ett társadalomra, olyan fejlett ellátásra szeretnénk eljutni. Ott északon még nagyobb jelentősége
