Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (átdolgozás) [COM (2016) 861; 2016/0379 (COD)], valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvt... - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1672 dolgoznunk, hogy minél több nemzeti parlament emeljen kifogást az Európai Bizottság tervezeteivel szemben. Úgy hiszem, hogy erre még megvan a megfelelő idő a jelzett időpontig. Szeretném megköszönni, hogy az eljárás során a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkársága szorosan együttműködött a parlament Európai ügyek bizottságával, így álláspontom szerint a szükséges információkkal felvértezve, nyugodtan mondhatom, hogy világos indokok alapján és megalapozottan jutott bizottságunk arra a következtetésre, hogy a két jogalkotási javaslat sérti a szubszidiaritás elvét. Végül szeretném megköszönni az Európai ügyek bizottsága munkatársainak, Juhász Lászlónak és Tamás Csab ának a kiváló munkáit. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a H/15097. számú határozati javaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztel t Országgyűlés! Megkérdezem Aradszki András államtitkár urat, a kormány nevében kíváne most felszólalni. (Dr. Aradszki András: Igen.) Megadom a szót, államtitkár úr. DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az Európai Bizottság 2016. november 30án közzétett „Tiszta energia minden európainak!” javaslatcsomagja tartalmaz olyan szabályozásokat, olyan irányokat, amelyek alapján a szubszidiaritás és az arányosság elv ének vizsgálata indokolt. (15.10) Ugyanis ennek a csomagnak van egy viszonylag jól körülírható és alapvetően azért nem vitatott célja, hogy a megújulóenergiafelhasználás növelése érdekében hozzon olyan jogszabályi kereteket, amelyek jobban integrálják a m egújuló forrást a jelenlegi villamosenergiarendszerbe, és szolgálja a fogyasztókat egy fogyasztóközpontú, rugalmas, versenyképes belső energiapiac kiteljesítésével. Előre kell bocsátanom, hogy a 2015 végén elfogadott energiaunió megvalósítását alapvetően most is támogatjuk. Azonban leszögezhető, hogy a „Tiszta energiát minden európainak!” javaslatcsomagban megfogalmazott egyes részletszabályokkal nem értünk egyet, és ezek a részletszabályok azok, amiket elnök úr az előbb felsorolt. A villamos energia belső piacáról szóló rendelettervezet szerint a kapacitásmechanizmusok létrehozásának új szabályai hatáskörelvonást jelentenek, mert eddig a tagállami felelősségi körben maradt a metodológiának a kialakítása, most viszont az ellátás felelőssége továbbra is tagá llami hatáskörben marad, ellenben a kapacitásmechanizmusok metodológiáját, módszertanát európai szintű forrásmegfelelőségi vizsgálat eredményei alapján kell végrehajtani. Úgy gondolom, hogy ez a kettősség is mutatja, hogy nem biztos, hogy arányos ez az int ézkedés az eddigi módszertannal szemben, már csak azért is, mint említettem, hogy a felelősség azért tagállami szinten marad, és ezáltal a szubszidiaritás elve is sérül. De ugyanezen rendelkezésnek van egy fontos, energiamix meghatározását korlátozó rendel kezése, amely szerint az 550 gramm/CO2/kilowattóra kibocsátású határértékeknek nem megfelelő szenes erőműveket kizárja a kapacitásmechanizmusból. Ez nyilvánvalóan közvetetten befolyásolja a tagállam azon jogát, hogy az energiaforrásokat ők maguk határozzák meg, hogy melyiket használják fel az energiaellátás biztosítása érdekében. Meg kell mondanom, hogy ez a rendelkezés abból a szempontból is aggályos, és leginkább azt kell mondanom, hogy érdekes, hogy az Európai Unió kitettsége a külső energiaforrások ir ányában igen nagy. Gondolok itt elsősorban az orosz irányú földgázra, és a szenes erőművek kapacitásmechanizmusból ilyetén módon történő kizárása azt keletkezteti, hogy a hiányzó tartalékkapacitásokat szenes erőmű helyett gázos erőművel pótolná az Európai Unió, és a gázos erőművek forrását, a földgáz beszerzését pedig Oroszországból kellene nagyrészt biztosítani. Talán nem is volt ez a szándék előre átgondolva, de bizonyos, de talán nem is véletlen, hogy a Nord Stream
