Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (átdolgozás) [COM (2016) 861; 2016/0379 (COD)], valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvt... - DR. HÖRCSIK RICHÁRD
1671 Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hog y az idő előrehaladtával csak röviden az Európai ügyek bizottságában lefolytatott úgynevezett szubszidiaritásvizsgálat tapasztalatait összefoglaljam. A villamos energia belső piacáról szóló rendelettervezet olyan új szabályok bevezetésére tesz javaslatot, amelyek a szubszidiaritás és az arányosság elvét véleményünk szerint figyelmen kívül hagyva indokolatlanul túllépnek az Európai Unióra ruházott hatáskörökön. Először is, itt van a kapacitásmechanizmusra vonatkozó döntések uniós szintre emelése, ami sérti a szubszidiaritás elvét, hiszen semmi sem indokolja, hogy a piaci zavarok ilyen úton történő kiküszöbölése miért nem lehetséges kielégítő módon nemzeti szinten. A szubszidiaritás elvének sérelmét elsősorban a rendelettervezet 1824. cikkelyeiben meghatározo tt mechanizmusok alkalmazása veti fel. A kapacitásmechanizmus egy olyan létező gyakorlat, amely a piaci zavar elhárítását van hivatva célozni. A mechanizmus célja a villamosenergiaellátás közép- és hosszú távon történő biztosítása úgy, hogy az ellátás kép es legyen fedezni az igényeket, a lakosság igényeit. Alapvetően a kapacitásszolgáltatók által rendelkezésre tartott vagy újonnan kiépítésre kerülő kapacitások számára biztosítanak az állami támogatások a jogszabályokkal összhangban többletbevételt. A rende lettervezet a kapacitásmechanizmusok bevezetésére vonatkozó általános követelmények között új elemként fogalmazza meg, hogy - szemben a jelenlegi érvényes gyakorlattal - a tagállami javaslatnak európai szintű forrásmegfelelőségi vizsgálaton kell alapulnia. További probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy a rendelettervezet nem vesz figyelembe költséghatékonysági szempontokat, továbbá semmilyen gazdaságossági szempont elemzését nem írja elő. Így tehát könnyen fennáll a lehetősége, hogy egy esetleges kapacit ásmechanizmussal jelentősen drágább eszközzel kerüljön megoldásra egy jövőbeni kapacitáshiány. A szubszidiaritás kérdését veti fel az energiamix tagállami meghatározásának közvetett elvonása a rendelettervezet által. Itt a 23. cikk (4) bekezdése alapján a rendelet hatálybalépése után meghozott beruházási döntések által meghatározott termelőkapacitásoknak meg kell felelniük az 550 gramm/CO 2 /kilowattóra kibocsátási határértéknek, amely egyértelműen kizárja a széntüzelésű erőműveket a kapacitásmechanizmusból. Ezzel pedig magyarán, a fenti kibocsátási határérték a szén alapú villamosenergiatermelést igenis hátrányos helyzetbe hozhatja, és azon tagállamok esetében, itt van például Lengyelország vagy Románia, amelyek jelentős mértékben alapoznak a szén alapú vill amos energia előállítására, ez a rendelkezés az energiamixmeghatározás közvetett korlátozását jelenti. Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésünk szerint sérti a szubszidiaritás elvét, hogy a rendelettervezet regionális szintre emelné a tagállamok villamos á tviteli rendszerirányító feladatkörének egyes elemeit. Önálló döntési hatáskörrel rendelkező regionális operatív központokat hoznának létre, amely véleményünk szerint ellentétben van azzal, hogy egyébként az EUtagállamot terheli az ellátásbiztonság felelő ssége. Tehát a regionális operatív központ létrehozása erősen korlátozza a tagállamoknak az ellátásbiztonság érdekében történő beavatkozási lehetőségét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai ügyek bizottsága tegnap második alkalommal vitatta meg a rendelet- és irányelvtervezetet, és a vitát követően 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a jelentést és a határozati javaslat tervét. Ez utóbbi megállapítja, hogy a villamos energia belső piacáról szóló rendelettervezet és a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét. Tisztelt Képviselőtársaim! Utaltam rá a felszólalásom elején, hogy a szubszidiaritásvizsgálatnak akkor lehet igazán politikai súlya, ha ugyanazon jogalkotási javasla t kapcsán több nemzeti parlament fogad el reasoned opiniont, úgynevezett indokolt véleményt. Ezt tette a német Bundestag és a Bundesrat, indokolt véleményt fogadott el a rendelettervezetről, azaz, ahogy mondtam a napirend előtti felszólalásomban, sárga lap ot mutatott az Európai Bizottságnak, és ilyen indokolt vélemény várható egyébként a szejmtől is. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt szeretném megemlíteni, hogy a lengyel alsóház EUbizottságának elnöke, Izabela Kloc hívta fel a figyelmünket erre a két problémá s javaslatra. Most tehát azon kell
