Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1566 Köszönöm, Hollik képviselő úr. Most megadom a szót Ander Balázs képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is tegyük fel a kérdést, hogy milyen recept alapján készült ez a törvényjavaslat. Nyugodtan mond hatjuk azt, hogy ez egy szociopata, neoliberális, piaci fundamentalista recept alapján készült. Aztán akkor tegyük fel azt a kérdést is, hogy ki írta ezt a receptet, ki fogalmazta meg. Mondjuk azt, hogy önök, önök akkor a kiagyalói ennek a törvényjavaslatn ak, és senki nem súgott a háttérből. Akkor viszont azt kell mondani, hogy az egy nemzeti kormánytól vagy magát nemzeti irányultságúnak valló kormánytól, illetve képviselőitől mégiscsak furcsa, hogy egy ilyen javaslattal lepik meg a magyar munkavállalókat, hiszen nyugodtan nevezhetjük ezt a javaslatot, ha itt hasonlatokkal akarunk élni, egy olyan javaslatnak vagy tollba mondott javaslatnak, amikor a globális gyarmatosító nagytőke ágenseinek a kérését önök meghallják, és mint kvázi helytartók ezt szépen megfo galmazzák, a magyar munkavállalókat mintegy kiárusítják a nemzetközi munkaerőpiacon, és hozzáteszem egyébként, hogy nagyon olcsón árusítják ki a magyar munkavállalókat ezen a munkaerőpiacon. Erről van itt szó, nem másról, teljesen kizsigerelik őket, aztán még azt is tegyük hozzá, kedves Hollik képviselőtársam, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy itt a munkatábor, a kényszermunkatábor felügyelői készségesen megírták azt a nagyon szigorú házirendet, amellyel most a magyar munkavállalókat meg akarják lepni. Nagyon könnyű egyébként itt hivatkozni arra, hogy tulajdonképpen önök a magyar munkavállalókat védik ezzel az egésszel. Képzeljék magukat, saját magukat, mondjuk, egy ilyen munkavállaló helyzetébe! Ne a kényelmes képviselői székekbe képzeljék oda magukat, hanem, mondjuk, egy olyan ember helyébe, aki itt a törvényjavaslat szerint is 2496 órát lesz majd kénytelen dolgozni egy évben, és ezt a munkaidőkeretet hároméves ciklusra tágítják ki, és ezt megtehetik vele akkor majd a második évben és a harmadik évben is. Önök itt hivatkoznak arra, hogy családbarát kormány, és egyáltalán milyen katasztrofális demográfiai helyzetbe jutott az ország, ami egyébként így is van, csak az a helyzet, hogy ezeket a kérdéseket az ilyesféle javaslatokkal nemhogy nem megoldják, hanem még i nkább el fogják mélyíteni, még inkább súlyosabbá fogják tenni. Azzal egyébként egyet tudunk érteni, hogy a kollektív lefedettség nőjön Magyarországon, szerintem mindenki számára így lenne jó, így lenne jó a munkavállalók szempontjából is, hiszen ha megnézz ük a százalékos arányokat, hogy a kollektív szerződések aránya Magyarországon mennyi munkavállalót érint, akkor bizony az áhított nyugateurópai céloktól eléggé el vagyunk maradva. Azt is mondják itt az általános indoklásban, hogy a munkaerőhiány kezelése lenne az egyik olyan ok, ami miatt ezt a lépést meg kell tenni, viszont akkor itt tegyük fel azt a kérdést is, hogy ez a munkaerőhiány Magyarországon miért alakulhatott ki, milyen kormányok volt azok - igen, voltak önöknek nagyon jó tanítómestereik, nagyon jó neoliberális tanítómestereik, akik adott esetben ellenzékből most olyan dolgokat tudnak mondani, amelyeket adott esetben mi is megtapsolnánk, mert kétségkívül igazuk van. Akkor kellett volna egyébként, az elmúlt nyolc évben így cselekedniük, amikor leh etőségük volt rá, és mindazt a káros folyamatot meggátolhatták volna, ami most az önök hétéves kormányzása alatt is tovább folyt, továbbgyűrűzött. Na, szóval ezt a kérdést is fel kell tenni, hogy ez a munkaerőhiány hogyan alakulhatott ki Magyarországon, mi volt annak az oka, hogy innét 600 ezer ember elment, legalább 600 ezer emberről van szó, még ha Kövér László ezt itt kétségbe is vonta, hogy Magyarországon nem létezik az, hogy valaki a sanyarú munkakörülmények miatt megy el, mondjuk, Nyugatra; dehogynem, van ilyen, nagyon sokan és nem kalandvágyból. Aztán beszélnek itt arról, hogy a foglalkoztatást kellene rugalmasabbá tenni, csak az a helyzet, hogy ez egy nagyon régi és nagyon aljas nóta, hiszen a munkaerőpiac, illetve a munkavállalás rugalmasabbá tételé vel vagy erre való hivatkozással szétcsaptak a munkavállalói jogok között Magyarországon. Itt van a munka törvénykönyve (Felmutatja.) , ami sok tekintetben nyugodtan
