Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - A közpénzek védelme érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének vitája - DR. STAUDT GÁBOR
1543 A közpénzek védelme érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmé nek vitája Tisztelt Országgyűlés! Most előterjesztés tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása következik. A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a közpénzek védelme érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. t örvény módosításáról szóló T/14185. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót az előterjesztőnek, 5 perces időkeretben. Parancsoljon, Staudt Gábor képviselő úr! DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ), a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy fontos javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, és arra vár, hogy először tárgysorozatba vegyük, és utána döntsünk róla és elfogadjuk. Természetesen, mint mindenhez, módosító javaslatot ehhez is be lehet nyújtani. Azt viszont nem tudjuk elfogadni, hogy a kérdéskör, amellyel foglalkozni kívánunk - és most a Btk.módosítás, szigorítás körében kívánunk jelen esetben foglalkozni , nem igényli semmilyen cselekvő, a törvényalkotó által cselekvő magatartásban megmutatkozó jogalkotási, akár a Btk.t módosító, szigorító aktus elfogadását. Miről is van szó? Arról lehet vitatkozni, hogy a rendszerváltás után - és itt maradjunk egyelőre csak a rendszerváltás utántól - mekkora összeget loptak ki ebből az országból. Külföldi szervezetek, amelyek nemcsak Magyarország, hanem világviszonylatban az offhshoreirányba kimenekített, kilopott pénzek volumenét vizsgálják meg, ezek Magyarország teki ntetében két és félháromszorosára teszik a teljes magyar államadóssághoz képest, hogy ekkora összeget sikerült a politikai elitnek - az elit szót tegyék természetesen idézőjelbe - kilopni a ’80as évek vége óta Magyarországról. Márpedig ha ez így van, és mondhatják önök, hogy ez nem háromszorosa, hanem kétszerese csak az teljes magyar államadósságnak, nem 250 milliárd dollár, hanem csak 200, valószínűleg a valódi számok ennél még magasabbak, de azt kell hogy mondjam, hogy olyan horribilis számokról beszélh etünk még a legóvatosabb becslések alapján is, amelyek aktív változtatást igényelnek a törvényeken vagy az ügyészség magatartásán. Hiszen mondhatjuk azt, hogy ha a törvények jók, akkor az ügyészség nem végzi jól a tevékenységét, ha viszont az ügyészség jól végzi a tevékenységét, akkor a törvények, a magyar törvények folyamatosan, több évtizede gyakorlatilag alkalmatlanok arra, hogy meggátolják a közpénzek szétlopását. A kettő együtt nem lehet igaz. Mert ha az ügyészség jól végzi a feladatát és a törvények j ók, akkor nem szabadott volna eltűnnie ekkora összegnek. Márpedig ezek a pénzek eltűntek. Persze lehet azt mondani, és ha valaki amellett érvel, hogy se az ügyészségnek ne nézzünk a körmére, se ne szigorítsunk a tényállásokon, mondhatják azt következő ered őként, hogy nincs is lopás Magyarországon, nem is tűnnek el ezek a pénzek, ebben az esetben lehet, hogy elmeorvosi vizsgálatot is el lehet rendelni annál, aki ezt komolyan gondolja. De a lényegre térve, hogy mit is tartalmaz ez a javaslat. Szeretnénk azt, hogyha a Btk.ban a közpénzek eltűnésére, korrupcióra, de akár a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre vonatkozó tényállások is megemelésre kerülnének, súlyosabb büntetést helyeznének kilátásba, és így elérhetnénk azt, hogy netalántán, néhanéha, nagyon sok milliárd ellopása után egyegy ember vonuljon börtönbe, akármennyire időre. (Dr. Gyüre Csaba tüsszent.) Igaza van Gyüre Csaba képviselőtársamnak, valóban, ezt nem láthattuk az elmúlt, most már lassan 30 évben.
