Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - A közpénzek védelme érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK:
1544 És ha önök azt mondanák, hogy hihetetlen m ódon aránytalanul meg szeretnénk emelni ezeket a tényállásokat, akkor egykét példával élnék, a javaslat ennél bővebb. Hivatali vesztegetés elfogadása esetén 2től 8 évig terjedő szabadságvesztést helyeznénk kilátásba. Ez a szigorított adat, ez a szigoríto tt tényállás, nem a jelenlegi. Aztán feljelentés elmulasztása esetében, ha egy hivatalos személy nem tesz feljelentést, bár olyan bűncselekményről szerez bizonyosságot, amely esetében ezt meg kellene tennie, 1től 5 évig terjedő szabadságvesztés, hivatali visszaélés esetén 1től 5 évig terjedő szabadságvesztés. Tehát aki azt mondja, hogy ezek hihetetlenül magas értékek, így megemelve is, azt hiszem, nem gondolja komolyan, hogy itt el kellene számoltatni azt, aki a közpénzhez nyúl, de akár mondhatnám akár a hanyag kezelés tényállását is, amely esetében nagyon fontos, hogy ha valakit idegen vagyon kezelésével megbíznak és ezt nem megfelelőképpen látja el, akkor így a megemelt tétel nullától 3 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő. Azt hiszem, hogy ez sem egy olyan tétel, ami miatt bármilyen felhorkanást lehetne itt a Házban megtenni. Azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy ahhoz, hogy néhanéha lássunk egyegy letöltendő szabadságvesztést is, támogassák a tárgysorozatba vételét ennek a javaslatna k, és utána fogadjuk is el közösen. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egyegy képviselő kétkét perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szólalhat fel, szintén kettőperces időkeretben. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. DR. RÉPÁSSY RÓBERT ( Fidesz ): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt előterjesztő Képviselőtársaim! A törvényjavaslat indoklásában szerepel egy mondat, amit szeretnék szó szerint fölolvasni önöknek: „A közpénzek eltulajdonítása súlyos bűntettnek minősül a jelenlegi büntetőjogi szabályozás keretein belül is.” Nyilván az indoklás utána azt támasztja alá, hog y miért kellene tovább szigorítani az előterjesztők álláspontja szerint. De szögezzük le, hogy itt súlyos bűncselekményről van szó, amely a hatályos 2012. évi büntető törvénykönyv szerint is súlyos bűncselekmény. Mi vezethetne azokhoz a célokhoz, amelyekrő l képviselőtársam beszélt, hogy tudniillik több ilyen ítélet, több ilyen eljárás szülessen? Mindenki tudja, aki a korrupció büntetőjogi problémájával foglalkozik, hogy a legnagyobb gond a korrupció aktív és passzív alanya közötti érdekegyezőség. Ezt az érd ekegyezőséget, ezt az érdekegységet kell megtörni mindenképpen, tehát ne legyen érdekelt a vesztegető és a megvesztegetett abban, hogy elleplezzék a bűncselekményüket. Erre van büntetőjogi megoldás, és tartalmaz is a Btk. ilyen megoldást. Lehet, hogy nem t ökéletes megoldás, de semmiképpen sem a büntetések szigorítása az egyedüli jó megoldás, hanem ahogy mondtam, a feltárás lehetőségét kell megteremteni, annak a lehetőségét, hogy a korrupciót le lehessen leplezni. És itt van nagy jelentősége a Ház előtt lévő új büntetőeljárási törvénynek, amelyben a leplezett eszközök alkalmazása, lényegében a titkos megfigyelések alkalmazása döntő jelentőségű lehet a korrupciós bűncselekmények felderítése szempontjából. Ezért inkább arra kérem a Jobbik képviselőcsoportját, h ogy támogassa az új büntetőeljárási törvényt, hogy a korrupció ellen minél hatékonyabban tudjunk küzdeni, de ebben a formában ezt a javaslatot nem támogatjuk. Köszönöm szépen. (17.20) ELNÖK :
