Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Hány munkahelyet teremt a paksi bővítés?” címmel - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
1508 Az első, hogy a Paksi Atomerőmű fejlesztése és a kapacitásfenntartó beruházások során a beszállítói kör 40 százaléka magyar vállalkozásokból fog kikerülni, tehát annak a beruházási összegnek, amit Magyarors zágon elköltünk, jelentős részét magyar vállalkozások, magyar adófizetők fogják felhasználni, és ebből fakadóan is rengeteg új munkahely jön létre. A tízezres szám, amit ön kritizál, több tételből áll össze. Egyes tanulmányok szerint magában az építési fol yamatban nagyjából 78 ezer munkavállaló tud részt venni, de ez csak azokat a munkavállalókat érinti, akik magán a telephelyen fognak fejlesztő munkát végezni, az ehhez kapcsolódó, az ezeket kiszolgáló járulékos munkavállalói szám növekedésével ezek a tanu lmányok általában nem számolnak. A Paksi Atomerőmű új blokkjának átadását követően nagyjából 1100, üzemeltetésben részt vevő kollégára lesz szükség, ami ugyancsak hozzáadódik ehhez a számhoz, és mivel az atomenergia egy magas K+F igényű, hozzáadottértékig ényű ágazat, ezért itt is több száz új munkahely létrejöttével lehet kalkulálni. Képviselő asszony és az LMP azonban csúsztat akkor, amikor a paksi atomerőműberuházást az energiahatékonysági lakossági beruházásokkal kapcsolja össze, hiszen önnek tudnia ke ll, hogy a Magyarországon mintegy 3,3 millió háztartás jelentős részének fűtésigénye és fűtéskorszerűsítése nem az ország elektromosáramszükségleteit csökkenti, hanem a földgázszükségletet tudja csökkenteni. Az elektromosáramtermelést, illetve az elektr omosáramfelhasználást nem csökkenti, amennyiben azonban nincs Paks, még több földgázimportra szorulna Magyarország, amelyből hosszú távon elektromos áramot lehet előállítani. Ön is természetesen tudja, képviselő asszony, hiszen ismeri azokat a tanulmány okat és azokat a kormányzati döntéseket, amelyek arról szólnak, hogy ettől függetlenül, hogy a paksi beruházás hitet tesz az ország energiafüggetlenségének megtartása vagy erősítése mellett, a kormány jelentős összegeket fordít akár a lakosság, akár pedig az ipari felhasználók energiakorszerűsítésére, így 2020ig 760 milliárd forint értékben tervez a kormány különböző energiahatékonysági beruházásokat megvalósítani. Amennyiben azok az iparágai becslések, amelyeket önök számtalan alkalommal hangoztattak, v alóban beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor hosszú távon az ország földgázfüggősége tud csökkenni, hiszen Paks megtermeli 40, csökkenő fogyasztás esetén akár az 50 százalékát a hazai elektromosáramfelhasználásnak, és lesz lehetőség arra, hogy a kár ebből a 760 milliárd forintból olyan mennyiségű zöldáram keletkezzen Magyarországon, ami közép- és hosszú távon Magyarországnak a földgázfüggőségét tudja csökkenteni. A paksi beruházás tehát - engedje meg, hogy ismételten elmondjam - annak garanciája, hogy a mindenkori magyar kormány kiszámítható és olcsó árat tudjon adni az elektromos áram tekintetében a hazai fogyasztóknak, legyenek azok ipari vagy lakossági felhasználók. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Kérdezem a képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Nem! Nem, a választ nem tudom elfogadni. Teljesen tisztában vagyunk mi is azzal, államtitkár úr, hogy Paks II. nem munkahe ly, igazából lényegi munkahelyteremtő beruházás. Gyakorlatilag önök emlegették tízezer munkahely megteremtését, ami nyilvánvalóan nem igaz. Erre szerettük volna most felhívni a figyelmet. Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban mi valóban több oldalról járju k körbe a kérdést, de mindenhol azt látjuk, hogy tulajdonképpen nekünk van igazunk. Ön most megint arra hivatkozik, hogy Paks az olcsó és a kiszámítható energia oldaláról az érdekes. Mi, azt gondolom, az elmúlt időszakban többször is bizonyítottuk, hogy ez nem igaz.
