Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - Csizi Péter (Fidesz) - a belügyminiszterhez - „Az eddigi tapasztalatok alapján hogy vált be a jogi határzár szigorítása?” címmel - CSIZI PÉTER (Fidesz):
1509 Ha csak magát a létesítés költségét nézzük, és ha csak egyszer vesszük dupláját annak, amit önök terveztek, hogy 4000 milliárdba fog kerülni, általában azt tapasztaljuk a vizes vb kapcsán is, hogy négyöthatszorosa lesz a végső ár, mint amit ön ök először mondanak. Ha csak simán a duplája lesz, akkor is a 800010 000 milliárd forintot elérheti. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha ezeket beépítjük az atomenergia árába, akkor már nem lesz olcsó energia. ELNÖK : Köszö nöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 1 01 igen szavazattal, 12 nem ellenében, 14 tartózkodás mellett elfogadta. Csizi Péter (Fidesz) - a belügyminiszterhez - „Az eddigi tapasztalatok alapján hogy vált be a jogi határzár szigorítása?” címmel Tisz telt Országgyűlés! Csizi Péter, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: „Az eddigi tapasztalatok alapján hogy vált be a jogi határzár szigorítása?” címmel. Csizi Péter képviselő urat illeti a szó. CSIZI PÉTER ( Fidesz ): Köszön öm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Államtitkár Úr! Március 7én léptek hatályba azok a törvénymódosítások, amelyekkel megteremtettük a jogi határzár intézményét, és ezzel biztonságot adtunk Magyarországnak, és természetesen biztonságot teremtettünk Európ ának, az Európai Uniónak is. Szükség volt erre a lépésre, hiszen fel kell készülni arra, hogy a jövőben a magyar államhatárnak egy nagyobb, akár százezres migrációs nyomásnak is ellen kell tudni állni. A törvényjavaslat elfogadását követően sajnos - ahogy lenni szokott, ahogy ezt vártuk - össztűz alá került hazánk, és a magukat jogvédőnek nevező szervezetek már a törvénycsomag elfogadásának napján is támadni kezdték hazánkat, támadni kezdték a magyar határvédelmi intézkedéseket, és lejárató kampányt folytat nak hazánk ellen pusztán azért, mert nem hagyjuk, hogy az illegálisan ideérkező embertömegek tulajdonképpen odamenjenek és azt csinálják Európa szívében, amit csak akarnak, amihez csak kedvük van. Tisztelt Államtitkár Úr! Mára már sajnos többszörösen bebiz onyosodott, hogy az illegális migrációnak igen komoly belbiztonsági kockázatai is vannak. A nyugateurópai nagyvárosokban sajnos mármár sorozatosak a terrorcselekmények, és sajnos szinte nincs olyan nap, hogy ne hallanánk olyan erőszakos cselekményekről, amelyeket illegális bevándorlók követnek el. Elfogadhatatlan, hogy a migránsok visszaéljenek a politikai menedékjog iránti kérelemmel, és arra használják fel azt, hogy eltűnjenek Európa szívében, ki tudja, milyen célzat tal, ki tudja, milyen szándékkal. A magyar szigorított szabályrendszer e tekintetben is abszolút következetes, és jól szolgálja azt a célt, hogy egyetlen migráns se tartózkodjon ellenőrizetlenül és jogellenesen hazánk területén, növelve ezzel Magyarország belbiztonságának kockázatát; és schengeni határvédelmi feladatunk van, nyugodtan mondjuk, hogy ezzel Európát is szolgáljuk. Amíg korábban nyugateurópai országok voltak a terroristák fő célpontjai, sajnos ma már föl kell készülnünk arra, hogy a terroristák tevékenységei akár áttolódhatnak KeletKözépEurópa irányába is. Így Magyarországnak az az érdeke, hogy azok az illegális bevándorlók, akiknek a menedékjog iránti kérelmét jogerősen még nem bírálta el Magyarország, azok ne tudjanak az ország területén sza badon mozogni.
