Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1461 kormánynak már eldöntött konkrét programja van a létszám ütemes - ahogy említettem , jelentős csökkentésére, elsősorban az elsődleges munkaerőpiacra történő átirányítás révén. A külföldön történő mun kavégzés mintegy 70 ezer fővel javította a foglalkoztatási mutatót, azonban 2010 óta nem ment külföldre több ember, mint előtte, például a szocialista kormányok idején is. Az is tény, hogy a Magyarországra történő ki- és beáramlás munkaerőegyenlege 2015b en már kiegyenlítődött, mintegy 32 ezres létszám mellett. (22.50) Emellett azt is szeretném kiemelni, hogy a kivándorlás mértéke tekintetében is sok a tévhit, azonban az Unió felmérése szerint az elmúlt évtizedben régiónkból a magyarországi elvándorlás vol t a legkisebb arányú, ami a munkavállalási korú népesség mindössze 23 százalékát tette ki, szemben például a 10 százalékos román és a 6 százalékos lengyel aránnyal. Ami pedig az MSZP bérekkel kapcsolatos felvetéseit illeti: már utaltam rá a vita során is, hogy adatokkal igazolható - ezeket nem ismételném meg , hogy a felzárkózás a bérekben már folyamatos, mind a visegrádi, mind a nyugati országokhoz képest sikerült javítani a megörökölt helyzeten. A felzárkózás tekintetében 2016 olyan fordulópontnak tekin thető, amikor térségünkön belül és a nyugati országokhoz képest is tovább erősödött a felzárkózásunk, ami a hatéves megállapodás alapján még erőteljesebb lesz, hiszen számítunk arra, hogy akár 40 százalékkal nőhet az elkövetkező időszakban a reálbér Magyar országon. Ezt a folyamatot tagadni értelmetlen. Arra viszont az MSZP sem adott megoldást, hogy konkrétan - az elért gazdasági eredmények sérelme nélkül - milyen eszközökkel, hogyan lehetne ezt a folyamatot gyorsítani. Ami szintén az MSZP által megfogalmazo tt átlagkeresethez viszonyított 60 százalékos minimálbérarányt mint célt illeti, elmondható, hogy Magyarország és az Eurostat adatai szerint 2015ben 45,3 százalékon állt. Ez uniós összehasonlításban a felső harmadba tartozik, és jobb, mint például a csehe k és szlovákok 3538 százalék körüli aránya. Ehhez azt is hozzá kell tennem, hogy a rendelkezésre álló 2015. évi Eurostatadatok szerint nincs is olyan ország, amely a 60 százalékos küszöböt elérte volna. A legjobban Szlovénia közelítette meg 51 százalék k örüli aránnyal. A magyar helyzet várakozásaink szerint mindenképpen javulni fog, hiszen a 201718as minimálbéremelés mértéke számításaink szerint meg fogja haladni az átlagos bérnövekedést, bár az is rekordméretű lehet. Továbbá azt is hozzá kell tenni a v ilágos helyzetképhez, hogy nálunk 201718ban a minimálbérnél nagyobb létszámarányt érintő garantált bérminimum a minimálbérnél is nagyobb arányban nő, de ezt a kiemelkedő eredményt nem méri a szóban forgó mutató, és ilyen többlépcsős garantált minimálbér alig egykét országban létezik rajtunk kívül. Ezért ennek létét külön is vívmánynak és olyan pluszeszköznek tekintjük, amivel a magyar munkaerőpiac szereplői, a magyar kormány más országoktól eltérően aktív hatással lehet a béralakulásra. Beszélhetnénk még számos más olyan eszközről, ami a béruniónál hatékonyabban segítheti a bérfelzárkózást. Említhetném az EUtámogatások 2010 előttihez képest sokkal hatékonyabb, a GDP tartós növekedését alátámasztó felhasználását célzó intézkedéseket. De számos lépést tesz ünk a nagyobb hozzáadottértékteremtés érdekében is, például a befektetésösztönzés terén a K+F tevékenység és a technológiaintenzív beruházások fókuszba állításával vagy a szolgáltató központok létrehozásának segítésével. Ezeken a munkahelyeken nem összesze relés folyik, ezek a munkahelyek nemcsak nagyobb hozzáadott értéket termelnek, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz is, hogy minél több tehetséges, jól képzett fiatal maradjon itthon. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy felzárkózá si folyamatban vagyunk, ahhoz képest kell az eredményeket megítélni. Van még teendőnk, de folyamatosan azon dolgozunk, hogy a versenyképességünk javításával magas és fenntartható szintű GDPnövekedést, ennek alapján pedig bővülő jövedelmeket, növekvő bérek et biztosítsunk Magyarországon. Olyan időszak elé nézünk, amikor Magyarország gazdasági növekedése lényegesen meghaladhatja majd a potenciális versenytársakét. Növekedésünk már 2016ban is az uniós átlag fölött volt, és számításaink szerint
