Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Napirend utáni felszólalók: - BANA TIBOR (Jobbik):
1462 2017ben és ’18ban is 4 százalék fölött lehet a magyar gazdaság teljesítménye. Ezt a folyamatot támogassák, kérem, ne akadályozzák, ne akasszák azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a politikai vitát lezárom. Napirend utáni felszólalók: Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk, most a napirend utáni felszólalások következnek. Elsőként napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bana Tibor képvi selő úr, a Jobbik képviselője: „30 éve lett először bajnok a Körmend.” címmel. Parancsoljon! BANA TIBOR ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Körmend, a Batthyányiak városa jelentős történelme és aktív közösségi élete, polgárainak összetartása mellett még egy dologról híres szerte a Kárpátmedencében, háromszoros magyar bajnok és hétszeres Magyar Kupagyőztes kosárlabdacsapatáról. Napirend utáni felszólalásom apropója, hogy az 55 évvel ezelőtt alakult körmendi kosárlabdacsapat 30 é ve szerezte meg első bajnoki címét. A városban az egyesületi kosárlabdázás több évtizedes múltra tekint vissza. A Körmendi Községi Sportkör 1958ban alakult meg, a csapatot nagyrészt középiskolás diákok alkották, akik a megyei bajnokság küzdelmeibe kapcsol ódtak be. Két év után megszűnt a csapat, majd 1962ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum diákjainak bevonásával ismét elindultak a megyei bajnokságban. A csapat évről évre erősödött, a sok gyakorlás, a megszerzett tapasztalat és az új, tehetséges játékos ok érkezése azt eredményezte, hogy az együttes 1970ben felkerült az NB II.be. 1962 után 1975 is fordulópont lett a körmendi kosárlabdázás történetében: Szlávik Csaba mellé Szűcs József is Körmendre került. A csapat alig talált legyőzőre a második vonalba n, és utolsó mérkőzésükre úgy utaztak el Oroszlányba, hogy már megnyerték a bajnokságot. Bár ezt a találkozót elveszítették, egy kis szépséghibával ugyan, de az NB I.be került az együttes. A csapat edzője immár 14 éve Kristóf László volt. Sajnos kellemetl en meglepetés is érte az együttest: Szlávik Csaba bevonult katonának, és a Budapest Honvéd játékosa lett, ugyanakkor terem sem állt rendelkezésre az NB Ies mérkőzések lebonyolítására. Így az első nyolc mérkőzést idegenben játszották, és 1976. március 14é n a MAFC ellen 1400 néző előtt avatták fel az új csarnokot. Szoros mérkőzésen, a közönség lelkes buzdítása ellenére vendéggyőzelem született. Az első NB Ies évét a csapat a 8. helyen zárta. 1976ban tovább erősödött az együttes Rózsás Gáborral és Szendrey Sándorral. Igaz, id. Németh István bevonult katonának, de szerencsére Szlávik a negyedik fordulótól már ismét Körmenden játszott. Nem volt ez egy könnyű év a csapat életében, Kristóf László lemondott, őt Szekeres Jenő, majd Jámbor László követte a kispado n. Az időközben eltelt három év szeszélyes vádaskodásoktól és harcoktól sem volt mentes, ám a körmendi szív és a közös akarat átlendítette a csapatot és vezetését a holtponton. 1981 szintén fordulópontnak tekinthető. Az együttes eddigi leggyengébb eredmény ét - 11. hely - érte el. Patonay Imre fiatalon abbahagyta sportolói pályafutását, és a csapat edzője lett. Egy másfajta játékstílus kialakításával a Körmend a magyar bajnokság egyik meghatározó gárdájává kovácsolódott. A megerősödött csapat évről évre ütők épesebb lett. Az 198485ös bajnokságban kivívott harmadik helyezés már előrevetítette egy még sikeresebb szereplés esélyét.
