Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A köztársasági elnök által alaptörvényellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2016. december 6-ai ülésnapján elfogadott „A közigazgatási perrendtartásról” szóló törvényhez benyújtott Törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslat ... - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
147 bíróságok szervezetére vonatkozó előírásait az Alaptörvénynek, azt gon dolom, az minden, csak nem apró korrekció, amikor ezt javítani kívánják. Államtitkár úr, képviselőtársaim, azért egy picit legyünk már józanabbak! Tehát amikor egy Alkotmánybíróság azt mondja egy jogszabályról, hogy alkotmányellenes, és egyes rendelkezései , amelyeket megsemmisített, sértik a jogbiztonságot és a bíróságok szervezetére vonatkozó előírásokat, amelyek az Alaptörvényben foglalnak helyet, akkor az minden, csak nem kisebb korrekció, az a törvény lényege; és annál is inkább mondom azt, hogy a lénye ge, mert a szándékaikat illetően is a törvény lényegére vonatkozik. Ugyanis, ahogy Répássy képviselő úr elmondta az imént, az önök szándéka valóban az volt, hogy a hivatalos retorika szerint önálló közigazgatási bíróságot hozzanak létre, a mi retorikánk sz erint egy fideszes pártbíróságot. Ez a kétharmados támogatottság hiányában valóban nemhogy elbukott, de még be sem tudták terjeszteni az Országgyűlés elé. Ez volt a miniszter úrnak egyébként és még sokaknak másoknak, például Patyi Andrásnak is az egyik fő célkitűzése, hogy a mandátumuk alatt ez meg tudjon valósulni. Ehhez képest, amikor ez nem ment, akkor önök azt a megoldást választották, hogy egy feles törvénnyel gyakorlatilag megkerülik a kétharmados tárgykört, ezt nemegyszer megtették már szintén, és ne megyszer az orrukra koppintottak már szintén. Megkerülték tehát ismét a kétharmados tárgykört, és feles törvényben próbálták meg, mintegy sunnyogó, lappangó módon létrehozni a közigazgatási bíróságokat. Szeretném mondani, hogy nem mi mondtuk, hanem önök mo ndták, hogy ez lenne a megváltás, és erre a jogbiztonság érdekében szükség van, mármint hogy önálló közigazgatási bíróságok alakuljanak. Mi végig azt mondtuk, amit egyébként most Répássy képviselő úr is mond, csak önöknél változik a széljárás, nálunk ez eg y picit kevésbé van így, és ez változtatja az önök véleményét. Igen, ma is vannak közigazgatási bírák, bíróságok, és a munkaügyi és közigazgatási bíróságok keretében jogállami módon elbírálják ezeket az ügyeket. Ebben valóban nem kell semmi változás, ezt m ondtuk mi is, és ezt mondta egyébként az Országos Bírósági Hivatal elnöke is. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy önmagában nem azzal van a probléma, hogy önállóe a közigazgatási bíráskodás vagy nem, mert ilyen modell is van Európaszerte, és olyan model l is van Európaszerte, döntés kérdése, hogy mi melyiket választjuk. Csak ahogy szokták mondani, az ördög a részletekben rejlik, itt is erről volt szó: olyan módon, olyan szabályozási keretek közt kívánták megalkotni az önálló közigazgatási bíróságokat, am i gyakorlatilag azt tette volna lehetővé, hogy az önök pártkatonáit be tudják ültetni ezekbe a bíróságokba. Maximum a fele lehetett volna bíró azoknak, akik ezeket a posztokat ezen az új bíróságon betöltik, maximum a fele, tehát lehet, hogy csak a 20 száza léka vagy a 10 százaléka, ez döntés kérdése lett volna, és így álltak volna fel ezek a bíróságok. Magyarán szólva, az önök kipróbált embereit a közigazgatásból át, beejtőernyőzték volna ezekbe a bíróságokba. Ez az, amit mi az ellenzéki padsorokból a legin kább kritizáltunk és bíráltunk, magyarán, nem az önálló közigazgatási bíráskodás létét, létjogosultságát, hanem azt, ahogy önök ezt meg akarták valósítani, mert ez megint nem arról szólt, hogy valami jó strukturális reformot kívánnak átvinni, hanem arról, hogy ha a bíróságok megszállása egyenes úton nem sikerül, akkor megpróbálják kerülő úton, részletekben. Ennek a kerülő útnak az egyik része volt az, hogy megpróbálták kétharmad hiányában is ezt megvalósítani, megkerülve a kétharmados szabályozási tárgykört . (10.10) Ez az az apró módosítás, amit most önök kivezetnek a törvényből, és én azt gondolom, hogy ez mindennek tekinthető, még egyszer mondom, csak aprónak nem. Ami viszont maradt. Nyilván üdvözöljük azt, amit a Törvényalkotási bizottság - nyilván kénysz erűségből - megtett, hogy ezeket a passzusokat kivette és átírta, de ezt a törvényt támogatni ennek ellenére nem fogjuk tudni. Nem fogjuk tudni azért, mert számos olyan szakmai hiba, probléma van benne, amelyik lehetetlenné teszi azt, hogy „igen” gombot ny omjunk a zárószavazáskor.
