Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A köztársasági elnök által alaptörvényellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2016. december 6-ai ülésnapján elfogadott „A közigazgatási perrendtartásról” szóló törvényhez benyújtott Törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslat ... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
148 Hogy kettőt említsek abból, amik a legfontosabbak és elvi jelentőségűek. Megint csak azt mondom, nem azzal van a bajunk, sőt üdvözöljük azt, hogy egyébként a polgári perrendtartástól elkülönülő, önálló közigazgatási eljárási kódex alakulna, és ez egységes szerkezetben jelenik meg. Ez jó, csak megint a megvalósítás módja az, ami nem jó. Ugyanis például, ami alapvető és elvi problémánk, hogy ahelyett, hogy önök vagy bírói létszámot emelnének, vagy a titkároknak adnák meg, mondjuk, al bíró néven vagy bármilyen más néven, vagy akár ugyanígy megmaradna titkárnak, azt a függetlenséget, ami a bíráknak kijár, és akkor lehet rájuk ilyen jellegű feladatokat telepíteni, amit önök most csinálnak; vagy pedig a titkárokra nem volna szabad olyan dö ntési jogköröket telepíteni, ami egyébként a bírákat, a bíróságokat illeti. A bírói függetlenségnek - nagyon sokszor beszéltünk már erről itt a Házban - több pillére van, nemcsak az utasíthatatlanság, hanem a státuszbeli függetlenség is. Ez mind a kettő ko rlátozott a titkároknál, mert a titkárok bár az adott döntésben nem utasíthatók, de egyébként igen, és státuszukat tekintve a függetlenségük lényegesen alatta marad a bírói függetlenségnek. Éppen ezért tehát egy alapvetően hibás koncepció az, hogy önök afe lé mennek, hogy az egyébként megnövekedett bírósági terhet úgy próbálják enyhíteni, hogy a bíráktól átcsoportosítanak ügyköröket a titkárokhoz, bár nyilván alternatív módon, tehát hogy titkárok is intézhessék ezt. Nem ez a megoldás, tisztelt államtitkár úr ! Vagy a titkárokat is olyan helyzetbe hozom - és kell hogy kövesse természetesen a javadalmazás is ezt a felelősséget , ami megfelel a bírói függetlenség kritériumainak, és akkor lehet rájuk bírói munkát bízni; vagy pedig a bírói létszámot emelem, ez a m ásodik lehetőség; a harmadik pedig, hogy nem telepítek oda többletfeladatot, ahogyan önök most egyébként ezt teszik. Márpedig nem is feltétlenül lenne szükséges, hiszen a másodfokú ügyek többségét vagy jó nagy részét most önök azonnal bíróságra utalják a f ellebbezés után - miért? Miért ne tudná a fellebbezés kapcsán a közigazgatási hatóság ellátni ezt a másodfokú jogkört, és ezzel a bírósági ügyterhet tudnánk enyhíteni, más megközelítésben nem növelni? Lehet, még egyszer mondom, növelni, csak akkor teremtsé k meg az anyagi és tárgyi feltételeket hozzá, és ne pótmegoldásokat keressenek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mivel ennyi idő állt rendelkezésre, ennyit tudtam elmondani kritikaként. A javaslatot szakmai alapon sem tudjuk tám ogatni. Köszönöm a türelmet, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Staudt Gábor képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Ház! Ahhoz, hogy ezt a javaslatot meg tudjuk ítélni, egy kicsit a múltba vissza kell mennünk, és az egész közigazgatási rendtartást, perrendtartást és a kormány igényét a különvált közigazgatási bíróságokra fel kell idéznünk. És pont nem az ált alános vitát szeretném ehhez a javaslathoz megismételni, de ahhoz, hogy megérthessük, hogy mit és hogyan fogunk szavazni a zárószavazáson - ami egyébként nem lesz könnyű, majd el is fogom mondani, hogy miért, tehát nehéz ilyen helyzetben jó szavazatot lead ni , azért néhány gondolatban vissza kell mennünk, és látnunk kell azokat az irányokat, amelyeket a kormány a közigazgatási bíráskodással és a közigazgatási joggal megpróbált meghatározni. Illetőleg ez úgy pontos, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak és az igazságügyi miniszternek volt egy egyébként támogatható elképzelése, hogy valami történjen a közigazgatási bíráskodás és a közigazgatási jog megreformálása körül. Ebben még olyan elemek is voltak, amelyek a jelenlegi rendszerben, hogyha akár a polgári, bü ntető, közigazgatási bírósági igazgatás egységes rendszerét vesszük alapul, és itt az OBHnak, OBTnek a csúcsszervekként való megjelenésére gondolok, ahhoz képest bizonyos hibákat megpróbált korrigálni a rendszer. Igen ám, de ezt nem úgy tette volna, hogy az egész bírósági rendszernek az ellenzék által régen problémaként felvetett pontjait próbáltuk volna meg közösen orvosolni, hanem hagyta volna a többi ágat, és a közigazgatási bíráskodásnál bizonyos részben kiemelte volna az OBH elnökének hatásköréből, a kár ami a kinevezéseket illeti, és egy különálló rendszert hozott volna létre.
