Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A köztársasági elnök által alaptörvényellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2016. december 6-ai ülésnapján elfogadott „A közigazgatási perrendtartásról” szóló törvényhez benyújtott Törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslat ... - DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
145 számára elérhető. A Tö rvényalkotási bizottság módosító javaslata T/12234/20., a Törvényalkotási bizottság jelentése pedig T/12234/21. szám alatt a honlapon szintén elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Ennek megfelelően megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság a 20 17. február 15ei ülésen a határozati házszabály 79. § szerinti eljárásában megtárgyalta a T/12234. számú, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot, azzal a céllal, hogy az Alkotmánybíróság által alaptörvényellenesnek nyilvánított rendelkez ések megfelelően módosításra kerüljenek. Az Országgyűlés 2016. december 6ai ülésén elfogadott törvényjavaslat egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére az 1/2017. számú határozata alapján alaptörvényellenesnek minősíte tte, és így a köztársasági elnök a törvényjavaslatot visszaküldte az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak alapján az alaptörvényellenességet okozó rendelkezések a törvény szövegéből való elhagyásra, illetve módosításra kerülnek a Tö rvényalkotási bizottság javaslatának köszönhetően. Az Alkotmánybíróság által alaptörvényellenessé minősített 7. § (4) bekezdést szükséges módosítani. Itt az volt az Alkotmánybíróság kifogása, hogy a törvényszöveg felsőbíróságként eljáró bíróságként aposztr ofálta a fővárosi, illetve a megyei törvényszékeket, illetve bizonyos esetekben, kizárólagos illetékesség esetén, a Fővárosi Törvényszéket. A Törvényalkotási bizottság a felsőbíróságként eljáró bíróság köznevet elhagyásra javasolja, így fővárosi és megyei törvényszéknek, illetve kizárólagos illetékesség esetén Fővárosi Törvényszékként jelöli meg ugyanazt a szervet. Tehát a törvény abban a tekintetben nem változik, hogy ugyanaz a bíróság fog eljárni, csak nem felsőbíróságként eljáró bíróságként. Tehát érdemi változást a törvényben, ami a gyakorlatot jelenti, nem kellett hogy megvalósítsunk. Meggyőződésem, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága által benyújtott módosítás kiküszöböli az alaptörvényellenességet, és teljes mértékben megfelel az Alkotmány bíróság határozatában foglalt kívánalmaknak, ezért kérem, hogy szavazatukkal a mai nap során támogassák a törvényjavaslat elfogadását, hogy az 2018. január 1jén hatályba léphessen. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm sz épen, képviselő úr. Most megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, hogy kíváne most felszólalni az előterjesztő képviseletében. (Dr. Völner Pál nemet int.) Nem kíván. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretben. Az időkeret ek a hirdetőtáblán láthatóak. Amennyiben élni szeretne ezzel az Országgyűlés, megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni. Igen, most már jelennek meg a nevek. Elsőként a Fidesz képviselőcsoportjából Répássy Róbert képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! (10.00) DR. RÉPÁSSY RÓBERT ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a köztársasági elnök döntése, illetőleg az Alkotmánybíróság döntése nyomán k erült elénk. Ez a javaslat egy korrekció, amely arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság szempontjainak megfelelően korrigáljuk azt a törvényt, amelyet néhány hónappal ezelőtt az Országgyűlés elfogadott. Az előttünk fekvő törvényjavaslat megváltoztat néhány terminológiát, néhány kifejezést a törvényben, pontosít néhány szabályt. Ezek után azt lehet mondani, hogy a törvényalkotó eredeti szándéka szerint és az előterjesztő kormány eredeti szándéka szerint, de immáron minden
