Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
1429 Képviselő asszony is em lítette, hogy rekordot döntött Magyarországon a női foglalkoztatottság. Valóban. Ha a 2010es adatot nézem, az 50,2 százalék, ha pedig a tavalyi egész éveset, akkor az 60,2 százalék. 10 százalékpontos javulást értünk el. Ezzel több nő dolgozik Magyarország on, mint a rendszerváltás óta valaha. Azt hiszem, ez is segít abban, hogy a férfiak és a nők közötti különbségek is eltűnjenek, illetőleg azok a nők, akik dolgozni szeretnének, megkapják ennek a lehetőségét. Egyébként ha valaki részleteiben megnézi ezeket az adatokat, akkor láthatja, hogy az igazi nagy növekedés 2014, tehát a gyed extra bevezetése óta látható, magyarul a gyed extra sokat segített abban, hogy a férfinői bérkülönbségek és a férfinői foglalkoztatottsági különbségek megszűnjenek, illetve nem megszűnjenek, hanem a megszűnés irányába menjenek és csökkenjenek. Szintén fontos, hogy a munkanélküliségi ráta is nagyon pozitív változáson esett át az elmúlt hét esztendőben. Amikor megkaptuk a kormányzás lehetőségét, akkor a szocialistáktól 10,7 százalé kos női munkanélküliségi szintet örököltünk, míg a tavalyi évben ez 5,1 volt. Tehát 5,6 százalékkal csökkent, nagyobb mértékben csökkent, mint amennyi még maradt belőle. A nők 40ről ma már beszéltünk. Ez szintén közel 190 ezer hölgynek teremtett lehetőség et arra, hogy gyermeknevelés és munka után vagy csak munka után nyugdíjba tudjanak vonulni, és adott esetben az unokáik gondozásába be tudjanak segíteni. Ha a béreket nézem: a szocialisták ma is nagyon sokszor hivatkoztak arra, hogy az ő idejükben hogyan n őtt a minimálbér. Nos, a minimálbér pontosan 4 százalékkal nőtt kisebb mértékben, mint az infláció, magyarul a kormányzásuk alatt a minimálbér valós értéke 4 százalékkal csökkent, ha az inflációhoz viszonyítom. Az pedig, hogy 2002 és 2004 között szétverték az akkori családi adókedvezményi rendszert, együtt a lakásteremtési kedvezményekkel, a forinthitelek kamattámogatásával, akkor azt láthatjuk, hogy mind a munkavállalók, mind a családok nagyon gyorsan rosszabbul jártak a szocialista időszakban. Ha pedig az t nézzük, hogy a Jobbik mire akar költeni, akkor azt láthatjuk, hogy Tiszavasváriban, a mintavárosban bár a köztisztviselők számára bérfejlesztésre nem került sor - itt magyarázatot is hallottunk arra, hogy miért nem , de azért az alpolgármestereknek sike rült harmadával növelni a fizetését. Nyilván a jobbikos politikusok maguknak szívesen adtak fizetésemelést, az alpolgármestereknek szívesen növelték a jövedelmét, míg azok számára, akik ott dolgoztak az önkormányzatokban, ezt nem tudták biztosítani. Ha ped ig a politikusok létszámcsökkentéséről beszélünk: a rendszerváltás utáni 25 évben bár mindenki mondta, hogy a politikusok számát csökkenteni kell, de a parlament létszámát csak a FideszKDNP tudta megfelezni, és az önkormányzatokban tevékenykedő politikuso k számát szintén csak a FideszKDNP tudta megfelezni, pedig korábban másoknak is volt kétharmados többségük. Mások is előálltak hasonló javaslatokkal, de csak a FideszKDNP tudta a politikából élők számát a felére csökkenteni. Köszönöm szépen. (Taps a korm ánypártok soraiban.) ELNÖK : Lukács László György képviselő úrnak adom meg a szót. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt több tucat felszólalásban visszavisszatérő elemként jelen t meg a bérezésben talán az egyik legnagyobb probléma, az a problématerület, ami az egészségügyet érinti. Rendre visszatértek rá képviselőtársaim, hogy van egy elmaradás és van egy nagy különbözet, ami a nyugati béreket és a magyarországi béreket illeti. H elyesen mérte fel mindenki azt a problémát, amiben rengeteg lépés vár még ránk, és az országnak rengeteg lépésen át kell esnie, mert égető probléma van és égetően nagy különbségek vannak az európai bérszínvonal és a magyar bérszínvonal között. Ha az egészs égügyi dolgozókról beszélünk, van bőségesen teendő. Természetesen azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy maga az egész rendszer, maga az egész jelenség lényegében majdnem minden országra azonosan kiterjed, és mindenkinek ugyanolyan fájó jelenséget tak ar, amiben a kiművelt, képzett emberfőket mindenhol próbálják magasabb