Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - DR. SZANYI TIBOR európai parlamenti képviselő, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1369 Tis ztelt Országgyűlés! Gúr Nándor és Varga László kollégáimat követően és főképpen a jobboldal majdnem egyórányi demagóg szövegelése helyett beszéljünk tovább a tényekről. Jómagam nem vagyok ugyan a kapitalizmus feltétlen híve, ám azt Marx ó ta pontosan tudhatjuk, hogy az árakat, konkrétan a munkaerő árát, amit közkeletűen munkabérnek is szoktunk nevezni, alapvetően a keresletikínálati összefüggések határozzák meg. Amikor a munkabérek magyarországi színvonalát nézzük, valóban keserves állapot okat láthatunk. Természetesen lehet hőbörögni azon, hogy az úgynevezett gonosz multik tőlünk nyugatabbra többet fizetnek a dolgozóiknak, csak éppen azt is kell látni, hogy ugyanezen multik Magyarországon is magasabb bérszínvonallal működnek, mint a magyar versenytársaik. Egész konkrétan: ha egy multi álláshirdetést ad fel, rendszerint tömegek jelentkeznek rá, miközben mások munkaerőhiányról panaszkodnak, jobb híján. De rendben, jó kurucosan verjünk rá a multikra! Mától kezdve, mondjuk, a CBA dupla bért fize ssen, és higgyék el, a Tesco összes dolgozója ott fog nála jelentkezni! A magyar cégek szó szerint és pillanatok alatt meg tudnák fojtani valamennyi itt lévő külföldi versenytársaikat, ha bérajánlataikkal rendre a multikra vernének. Ez lenne ám az igazi he vület, úgy nemzetileg! Hogy egyes profitéhes tulajdonosok ezt nem akarják kigazdálkodni, hát ez ügyben nem tudok jobbat mondani, tessék csak ismét belelapozni a tankönyvekbe, azok hosszasabban is elmagyarázzák a miérteket. Tisztelt Országgyűlés! Bérkülönbs égek sajnos mindaddig lesznek, amíg kapitalizmus van, még egy olyan pici országban is, mint Magyarország, Budapesten jóval többet keresnek az emberek az ország más pontjaihoz képest, erről Gúr Nándor az imént elég elokvensen beszélt, és sajnos létezik kele tnyugati szakadék is, sőt még az USA igencsak integrált nemzetgazdaságában is hatalmas tagállami, illetve regionális bérkülönbségek vannak, hát még Európában. Ha ennek a mozgatórugóit valaki jobban meg akarja ismerni, beszélgessen el például Csányi Sándor ral, vajon a romániai OTPfiókok dolgozóinak miért fizetnek kevesebbet, mint a magyar munkatársaknak, de akár olyan legendás vállalkozóinkkal is el lehet beszélgetni, mint például Mészáros Lőrinc, hogy az ő cégében kizsákmányolt dolgozók miért is pont anny ira kizsákmányoltak, mint kis hazánk bármely más oligarchájánál. Szerintem bátran észlelhetjük, hogy általában azokban az országokban magasabbak a munkajövedelmek, ahol az egy főre vetített nemzeti jövedelem, az a bizonyos híres GDP is magasabb. Természete sen sok múlik a helyi szakszervezetek élénkségén, a társadalmi szolidaritás adott színvonalán is, de összességében nem lehet attól elszakadni, hogy ez az egész téma egy igazi versenyképességi probléma, márpedig a versenyszabályokat emberek alakítják. Amirő l a képviselőtársaim már szóltak, a Magyar Szocialista Párt például a 2014es európai parlamenti választási programjának az élére tette az úgynevezett európai minimálbér elérését, és nem is eredménytelenül, mert ma már egyre több EPhatározat tartalmazza e zt az elemet elérendő célként. Persze senki ne gondolja azt, hogy az európai minimálbér azt jelentené, hogy a magyar benzinkutas holnaptól ugyanannyit fog keresni, mint a luxemburgi, meg azt se persze, hogy ugyanannyit, mint a bolgár társa. Az európai mini málbér - ismétlem - konkrétan annyit tesz, hogy az adott országban a minimálbér ne legyen kisebb, mint a helyi bruttó átlagkereset 60 százaléka. Magyarországon 2017 januárjában 273 800 forint volt a bruttó átlagkereset, ennek 60 százaléka 164 280 forint, e nnyinek kellene lennie Magyarországon a minimálbérnek, ha európai minimálbérben gondolkodna a kormány. Ehhez képest mennyi a minimálbér? 127 500 forint. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett európai minimálbérhez képest Magyarországon durván havi 40 ezer for int a lemaradás - ez a pillanatnyi állapot. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy Budapesten, igen, 100 ezer forinttal magasabb az átlagkereset, mint a szomszédosnak mondható Nógrád megyében. Szóval először ezeken kellene elmélázni, és nem ostobaságokat beszélni, meg úgy általában Brüsszelről hablatyolni. Itt jegyzem meg, és nagy örömmel jeleztem be, hogy a holnapi nap során, pontosan a vidéki térségek leszakadását megakadályozandó, az Európai Parlamentben (Az elnök a csengő
