Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1370 megkocogtatásával jelzi az idő keret leteltét.) , az Európai Parlament, illetve az Európai Bizottság közös alakításában a kezdeményezésemre az európai smart villages programot indítjuk el. De vissza… (Az elnök ismét csenget.) Köszönöm, frakciókeretre megyek. (Derültség.) Egyébként az Eur ópai Parlamentben (Az elnök ismét csenget.) megkérdeztem néhány nyugateurópai szélsőséges és radikális párt képviselőjét… (Közbeszólások.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoport ja vezérszónokának. Az ideje letelt, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Gyöngyösi Márton: Azóta változott a házszabály!) HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én Bánki Erik képviselőtársamat, illetve a z államtitkár úr által elmondottakat alapvetően két dologgal egészíteném ki. Egyrészt a felszólalásomban szeretnék beszélni azokról az eredményekről, amelyeket a reálkeresetek növekedése terén értünk el, ért el a kormány eddig, illetve azokról a többéves b érmegállapodásokról, amelyeknek köszönhetően az állam alkalmazásában álló emberek, munkavállalók is egyre stabilabban élhetnek; értelemszerűen itt az életpályamodellekről is van szó. (15.50) A legfontosabb az, ami talán közhely is lehetne, hogy sikeres gaz daságpolitikát csak a gazdaság szereplőinek együttműködésére lehet alapítani. Még egyszer mondom, ez közhelyszerű, ennek ellenére csak a FideszKDNP kormányzása alatt valósult ez meg, korábban nem. Láttuk is az eredményét. Én is szeretném arra fölhívni a f igyelmet, hogy például 2002ben, amikor a szocialisták kezdtek el kormányozni, akkor tökéletes példáját mutatták be annak, mi következik abból, ha nem együttműködésre építenek egy gazdaságpolitikát. Hiszen a szocialisták valós gazdasági teljesítmény nélkül emeltek egyszeri magas arányban bért 40 százalékkal, ezzel a költségvetést kibillentették stabil helyzetéből, éppen ezért a gazdasági válság már gyenge állapotában találta a magyar gazdaságot, és ennek következményeképpen tulajdonképpen 2009ben, amikor a szocialisták egyhavi bért vettek el a munkavállalóktól, tulajdonképpen azt vették el, amit 2002ben odaadtak. Tehát ha nem együttműködésre épül egy gazdaságpolitika, akkor annak ez lesz az eredménye, felborul a költségvetés egyensúlya, a magyar emberek se mmit nem jutnak előrébb, sőt még hátrébb jutnak, mert tulajdonképpen adtak is nekik bért, amit aztán utána hat évvel később elvettek tőlük, a gazdaságpolitika pedig semmilyen sikert nem tud fölmutatni. Sőt, a nyolcéves szocialista kormányzás szaldója a mun kahelyek teremtésének összefüggésében az, hogy 200 ezer munkahely szűnt meg a nyolcéves kormányzásuk alatt. Ebből is látszik, hogy együttműködés nélkül nem lehet sikeres gazdaságpolitikát és sikeres foglalkoztatáspolitikát csinálni. Éppen ezért volt fontos az, hogy tavaly novemberben megállapodott a kormány, pontosabban, ahogy Czomba képviselőtársam mondta, összehozta a megegyezést a kormány, segített abban, hogy a munkavállalók és a munkáltatók meg tudjanak egyezni a következő két év minimálbéremeléséről é s garantált bérminimumemeléséről. Nézzük, hogy a novemberi megállapodás alapján milyen célokat kívántunk megvalósítani. Elsősorban általános, minden foglalkoztatottra kiterjedő járulékcsökkentés a munkaerőköltségek mérséklésére. Másodsorban a vállalkozáso k adóterheinek csökkentése a versenyképességük fenntartása, illetve versenyképességük növelése érdekében. S nem utolsósorban a bérfelzárkózás támogatása a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősebb mértékű emelésével. Úgy gondolom, mindhárom cél együ ttes megvalósulása fontos és elengedhetetlen kelléke annak, amit a magyar társadalom általános életszínvonalának javítása érdekében a kormány el szeretne érni. A fentiek fényében röviden arról, hogy milyen eredmények vannak a bérnövekedés területén. 2017 j anuárjában a vonatkozó KSHadatokból máris mutatkozik ennek a bérmegállapodásnak a hatása, hiszen a versenyszférában - még egyszer mondom: a versenyszférában - a bruttó és a nettó
