Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Vécsey László (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „A brexit után is lehet brit beruházás Magyarországon?” címmel - ELNÖK:
1313 vonzóbb lesz alacsony béreivel a Kínából kiszoruló termelés számára, alacsony hozzáadott értékű iparával egyre inkább Magyarország lesz Európa Kínája. Mára oda jutottunk, hogy kínai gyárakból ideszállított alkatrészeket szerelünk össze, hog y aztán továbbvigyék Nyugatra eladni, közben NyugatEurópa számára is mi vagyunk az olcsó bérmunka országa. Nemrég a Tudatos Vásárlók Egyesületének egy kutatása került napvilágra, amely a hazai ruhaiparban készült. Azt találták, hogy a 90 százalékban nőket foglalkoztató szektorban a fizetések 70 ezer forint körül vannak, ez túlórákkal sem több, mint 100120 ezer forint. A kutatás azt állította, hogy a posztszocialista országokban a nyugateurópai divatmárkák, kereskedelmi láncok olcsó munkaerővel dolgozó va rrodái a hátsó udvar, Magyarország ezt a szerepet tölti be. Miért akar vajon Magyarország Európa Kínája lenni? ELNÖK : Köszönjük. Megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Két perc rövid ahhoz, hogy megcáfoljam mindazt, amit itt összehordott, de szeretnék néhány dolgot mondani mindenképpen a kormányzat szándékáról és a kormányzat eddigi bér- és foglalkoztatáspolitikájá ról. Kormányunknak továbbra is fontos, hogy minél több embernek legyen munkája. Sajnálatosnak és elszomorítónak tartom, hogy önök a munkahelyek létrehozását is a kormány elleni támadásra használják fel. Javaslom, hogy a parlamenti megszólalás mellett - vag y talán inkább helyett - vegyék a fáradságot a kormányt támadó képviselőtársaim, és kérdezzék meg azoknak az embereknek a véleményét is, akik a magyar vállalkozók döntésének köszönhetően jutnak hosszú idő után újra kenyérkeresethez. Hamis és álságos az a m egközelítésük, hogy a kormány nem a termelékenység és a technológiai színvonal növelésére törekszik. A kormány valójában egyaránt fontosnak tartja a ma meglévő potenciális munkaerőtartalék gazdasági életbe történő minél szélesebb körű bevonását és emellet t a hatékonyság növelését is; az előbbire jó példa az ön által is említett munkahelyteremtés. Emellett kétségtelen, hogy a magyar gazdaságnak át kell állni egy olyan pályára, ahol nem az olcsó munkaerő, hanem a hatékonyság és a technológiai változások, a v ersenyképesség és a termelékenység a legfontosabb elemek, amire egyébként számtalan példa van már Magyarországon. Ennek érdekében a befektetésösztönzés terén ma már a K+F tevékenységet és a technológiaintenzív beruházásokat állítjuk fókuszba, és ezzel össz hangban az ilyen fejlesztésekhez kapcsolódó vissza nem térítendő támogatások rendszerét is módosítottuk 2017. január 1jétől, lényeges változások vannak, amelyek ezt támogatják. (12.10) Szó sincs tehát arról, hogy Magyarország alacsony bérű ország kíván ma radni a jövőben, ennek egyértelmű cáfolata a szociális partnerekkel megkötött hatéves bérmegállapodás, ahol a bérek, minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését határozták el a partnerek, és jelentős mértékű adócsökkentést, a bérre rakódó adócsö kkentést is elhatározták. Ez elő fogja segíteni a bérek intenzív növekedését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) Vécsey László (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „ A brexit után is lehet brit beruházás Magyarországon?” címmel ELNÖK :
