Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Vécsey László (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „A brexit után is lehet brit beruházás Magyarországon?” címmel - VÉCSEY LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK: - DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
1314 Tisztelt Országgyűlés! Vécsey László, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszterhez: „A brexit után is lehet brit beruházás Magyarországon?” cí mmel. Öné a szó, képviselő úr. VÉCSEY LÁSZLÓ ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint arra mindannyian emlékezhetünk, kiemelkedő választópolgári részvétel mellett lezajlott a brexitnépszavazás, és ennek eredményekép pen NagyBritannia jelentős változások előtt áll. Az Európai Unióból történő kilépés következményeképpen új szerep kialakítása és új külső kapcsolatrendszer létrehozása válik szükségessé számukra. Magyarország szempontjából nagyon fontosnak tartom, tartju k - azt gondolom, mindannyian - a britmagyar gazdasági kapcsolatok további erősítését, hiszen az elmúlt időszakban remekül működtünk együtt az erős brit nemzetállammal. Gödöllő és térsége országgyűlési képviselőjeként azzal is alá tudom támasztani az előb b említett tényt, hogy a 2001ben alapított GlaxoSmithKline, a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari cége 18 milliárd forint értékű bővítési beruházást hajt végre a cég gödöllői üzemében. A beruházás ezzel a lépéssel megerősíti a gödöllői gyár stratégiai s zerepét a GlaxoSmithKlinecégcsoporton belül, egyben technológiai fejlesztés is végbemegy. A beruházás elnyeréséért a gödöllői telephely, mint közismertté vált, sokáig versenyben volt az EU legerősebb gazdaságában, Németországban működő telephellyel. A mag yar kormány gazdaságpolitikájának döntő szerepe volt abban, hogy a GSK végül a gödöllői fejlesztés mellett döntött. A befektetés eredményeképpen a magyarországi üzem a korábbihoz képest újabb felhasználási területre állít majd elő diftéria- és tetanuszvakc inakomponenseket, és ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy az itt termelt vakcinaalapanyagok világviszonylatban több milliárd csecsemő és kisgyermek védelmét biztosítják majd. Külön kiemelendő, és bennünket Gödöllő környékén külön is nagyon érint , és fontosnak gondoljuk, hogy a régióban, Gödöllőn és a vonzáskörzetében a beruházásnak köszönhetően 104 további munkahely létesül majd, ezzel is lehetőséget teremtve körzetünk állampolgárainak. Mindezek alapján kérdezem tisztelt miniszter urat, tisztelt államtitkár urat, hogy a brexit után is lehetségese brit beruházás Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Szabó László államtitkár urat illeti a szó. DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Érdekes kérdés, hogy lesze a brexit után brit beruházás. Hát persze, hogy lesz. Az élet nem fog megállni, és az előzetes tárgyalások, beszélgetések alapján én úgy veszem észre, hogy az összes többi európai u niós tagállam is ezt szeretné. Tehát itt nem az lesz most, hogy elvágunk mindent, és amint a brexit megvalósul, leállnak a gazdasági folyamatok NagyBritannia és az Európai Unió 27 tagállama között. Éppen ellenkezőleg: mindenkinek az az érdeke, hogy tovább folyjanak ezek a gazdasági folyamatok. NagyBritannia egyébként az egyik legkomolyabb befektető Magyarországon, az 57. helyen van körülbelül a ranglistán, és látszik az, hogy folyamatosan, dinamikusan nő az érdeklődés a magyarországi beruházások iránt. N agy öröm az számunkra, hogy innovatív és hihetetlen magas hozzáadott értékű beruházások jöttek az elmúlt években NagyBritanniából, és ez a gödöllői GlaxoSmithKlineüzem kifejezetten a legmagasabb hozzáadott értékűek közé tartozik. Az a beruházás, amiről ö n beszélt, nemcsak komoly értékben, hanem a magyar hozzáadott érték tekintetében is hihetetlen sokat fog nőni. Ezek a vakcinák ugyanis háromszoros értékben fognak a jövőben exportkiáramlást jelenteni Magyarország számára. Gödöllő térsége egyébként egy külö nösen fontos biotechnológiai központja lett Magyarországnak, nagyon komoly izraeli, olasz és nagybritanniai beruházások vannak ott már biotechnológiában, gyógyszeriparban most is, és azt kell hogy mondjam, a valóban XXI. századi
