Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1206 álláspont, mert egész életünk biztonságra törekszik mind a magánéletben, mind a közéletben, és ennek egyik alapját, a garanciáját pon t a szabályok jelentik. S mint mondtam, ennek a felülvizsgálatnak az időpontja elérkezett. Ezért vitatom azt az álláspontot, amit az egyik előttem szóló képviselő mondott az egyik egyetemre, a CEU Sorosegyetemre vonatkoztatva, hogy törvényesen működött, m ert azoknak a jogszabályoknak, amelyeket a 2011es törvény lefektetett, nem felelt meg. Ebből a 28, illetve 27 felsőoktatási intézményből négy ország hét intézményére vonatkozik közelebbről az a megállapítás, hogy a működésük nem felel meg a szabályoknak, hiszen a többi az Európai Unió tagországaihoz köthető. Ezért a KDNP meglátása szerint ez a törvénymódosítás, törvényjavaslat helyes célt szolgál, mert ez a cél nem más, mint az, hogy a felsőoktatási intézmények, akár magyarok, akár külfö ldiek, ismert jogszabályok szerint, átláthatóan működjenek, hogy ne legyenek előjogok. Mert az a világ, amit jól ismertünk, amely megszűnt vagy megszűnőben van a kilencvenes évek óta, nem volt jó, amikor az előjogok határozták meg, hogy kinek mit szabad és mit lehet. Miniszter úr a vezérszónoklatában, illetve az expozéjában felolvasott egy levélrészletet, ami pont arra mutatott rá - én ezt a levelet nem ismertem, csak most hallottam, de megdöbbentem tőle , hogy úgy látszik, mégsem múlik még el az a világ, amikor előjogokra hivatkozva a szabályok megkerülését kérik egyesek. A KDNP számára ez bizony nem elfogadható. Ezért tehát a törvénymódosítást a KDNP támogatja, annak céljaival azonosul. Azért, mert olyan igazodási pontokat teremt a felsőoktatásban, azonos feltételeket, a bizalmat, az átláthatóságot és az előjogok megszüntetését. A szabályok egésze és azok betartása egész életünkre kihat, és a felsőoktatásban szintén így van. Nem véletlen, hogy az oktatás mindig nagyon felborzolja a kedélyeket, sok indulato t, érzelmeket kavar föl. Hiszen csak nézzünk egyegy példát, hogy hogyan lehet bejutni a felsőoktatásba, mi a diploma értéke, azzal hogyan lehet elhelyezkedni, hogyan halad a diák a felsőoktatásban, ez bizony a családok, az emberek, a hallgatók, a szülők é letét közvetlenül is befolyásolja. Akárcsak az a minőség, amit a felsőoktatási intézményben kap, ez is mindig vitát kavar itt is, magánbeszélgetésekben is, hogy mi az értéke egyegy felsőoktatási intézménynek. Én ebben nem szeretnék állást foglalni, és a K DNP is óvakodik, tartózkodik ettől. Csak arra szeretnék rámutatni, hogy nagyon sokféle rangsor létezik, és gomba módra szaporodnak a rangsorokat felállító szervezetek. A minap olvastam egy olyan rangsort is, amely az inkriminált CEUt az ezervalahányadik h elyre sorolja, mások az élre sorolják. (Dr. Szél Bernadett: Hol lehet megtalálni ezt a listát?) Ezek egymásnak ellentmondó hírek, mégis valahogyan működik és boldogul a felsőoktatás. Nem kérdőjelezem meg a rangsorok létét, csak azt szeretném mondani, hogy jobb lenne óvatosabban bánni velük. (11.00) Igen nagy fellángolás követte ezt a törvénymódosítást, láttuk, hogy vasárnap nagyon sokan az utcára vonultak. Talán a leggyakrabban elhangzott hívószó a szabadság, illetve a szabadság eltiprása elleni fellépés vo lt. Ezt a kapcsolatot én nem látom a törvényjavaslat és a szabadság között, hiszen a módosítás egyáltalán nem érinti a külföldi egyetemeken tanított tudományt. Mert a tudomány tényleg szent és szabad, ez az egyetemek saját autonómiája. Így van ez hosszú év századok óta - ezt a törvénymódosítás nem érinti. Mióta minősítik a felsőoktatást, valamikor a 90es évek elején kezdődött el ez a magyar felsőoktatás történetében, azóta is gondosan ügyel a minősítő testület, a Magyar Akkreditációs Bizottság arra, hogy ne a saját szempontjait érvényesítse, hanem a tudomány szempontjai szerint szóljon arról, hogy egyikmásik felsőoktatási intézmény megfelelő minőségben, megfelelő módon működike. Ezt a kérdést, ezt az álláspontot, ami helyes és világszerte követik, nem érin ti ez a törvénymódosítás. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)