Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1207 Így tehát azt kell mondjam, hogy az egyetemi autonómia sem hozható kapcsolatba ezzel a módosítással. Mert miről is szól e törvényjavaslat? Itt van előttem, n éhány olyan témát idézek, ami, azt hiszem, pont a biztonságot, az átláthatóságot, az azonos működési elveket garantálja. Például a névhasználat kérdése. Jól tudjuk, hogy az elnevezés pontosan utal arra, hogy annak viselője mit képvisel, mit hordoz. Ezért t ehát helyes szabályozni azt, hogy a felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. Csak ezt az egy mondatot olvastam fel. Ez egy olyan kitétel, ami ellen már józan éssze l sem tiltakozhatunk. Helyes az is, hogy ha külföldi egyetem magyarországi működéséről van szó, akkor a mögött legyen ott valamiféle nemzetközi szerződési garancia, hiszen a kormány és az Országgyűlés ennek tudatában lehet nyugodt, hogy valóban a magyar em berek érdekét szolgálja, ahogy erre utalt valamelyik előttem szóló. Megerősíti az ötévente történő felülvizsgálatot; ez is egy olyan kitétel, amit csak támogatni lehet. A határidők megítélése egy kicsit távol áll most tőlem, mert egészen pontosan ezt nem t udom megítélni. De bízom benne, hogy azok az egyetemek, amelyeknek komoly pótolnivalójuk van, meg tudják ezt csinálni. Volt már ilyen a magyar felsőoktatásban. Én magam is a felsőoktatásban dolgoztam akkor, amikor az erőltetetten, gyorsan bevezetett, úgyne vezett bolognai rendszer miatt az egész képzési szerkezetet át kellett alakítani, és hajnalig tartó munkával, de heteken keresztül, épp a minap emlegettük fel, éjszakánként meg tudtuk csinálni a tantervleírásokat, hogy az akkreditáció meglegyen. Már sokan elfelejtették, de amit az ember nagyon akar, arra képes. És azt is tapasztaljuk, hogy ha néha hosszú határidőt adunk egy feladat elvégzésére, akkor tologatjuk magunk előtt hónapokig, majd az utolsó percben csináljuk meg, de megcsináljuk. Erre például a leg jobb bizonyíték, Magyarországon legalábbis, az adóbevallások kérdése. Nos, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a törvényjavaslatot az elmondottak miatt, de hozzáteszek még néhány érvet. Nem vonatkozik az európai uniós tagországok külföldi egyetemeire. Nem vonatkozik azokra a Kárpátmedencében működő, magyar alapítású vagy magyar támogatással működő egyetemekre, amelyek a külhoni magyarság továbbélését segítik. Pozitív állásfoglalást, természetesen feltételekkel, fogalmazott meg a Magyar Rektori Konferen cia is, ami szintén azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatásnak e reprezentatív testülete és képviselői sem akarják, hogy előjogokkal rendelkezzenek egyes felsőoktatási intézmények. Ezért tehát ők is a módosítás mellé állnak, és bíznak benne, hogy a feltéte leket, az adminisztratív kötelezettségeket megteszik azok, akiknek meg kell tenniük. És némiképpen hasonlóan foglalt állást a Hallgatói Önkormányzatok Szövetsége is. És erről szól a józan ész is. A Kereszténydemokrata Néppárt a szabadság filozófiai kérdése ihez úgy viszonyul, hogy a szabályozott szabadságot tekinti mintának. Tisztában vagyok vele, hogy nem mindenki így gondolja, hanem a parttalan szabadság híve. Kérem, demokráciában élünk, mindenkinek más és más lehet a véleménye, a KDNP ezt képviseli. Nagyo n szépen köszönöm, hogy csendben végighallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Hoffmann Rózsa képviselő asszony. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, miniszter urat, államtitkár urat, és megadom a szót Szávay István képv iselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! „Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítvány , mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon. Látva a felsőoktatás szorult helyzetét, úgy gondoljuk, hogy az újabb