Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BALOG ZOLTÁN (Fidesz):
118 vitatom, de arról, hogy az mindenkinek jó, hogy a húsvéti ünnepkör, a húsvéti pihenőnapok, azoknak is, akinek ez nem ü nnep, hanem egyszerűen munkaszüneti nap, eggyel meghosszabbodik, nem érdemes vitát nyitni, mert ez bizonyára így van. Szerintem inkább mi is örüljünk annak, hogy valami olyasmi történik itt, ami mindenkinek jó. És csak utána következik az, amit Ikotity kép viselő úr újra és újra feszeget. Nem pontosan értem, pedig megvan bennem a jóindulat, hogy megértsem, miért lenne az probléma, hogy valaki ennek kapcsán - ezt egyébként ön is megtette - a saját ünnepi szokásairól beszél, vagy arról beszél, hogy neki miért fontos ez a dolog. Amikor a közjót próbáljuk megkeresni, akkor azért mégiscsak valamilyen érdekek alapján ülünk itt, és azoknak az érdekeit kell képviselnünk, akiknek ez fontosabb. Vannak, akiknek fontosabbak a munkaadók, mint a munkavállalók, van, akinek fontosabb a munkavállaló, mint a munkaadó. Szerintem a kormánynak az a feladata, hogy ezeket a szempontokat mind figyelembe vegye. Ön is biztos tud olyan szempontokat idehozni, ami másoknak kevésbé fontos. Én ezt egyáltalán nem tartom tragikusnak. Itt hall ottunk egy képviselőt, Szászfalvi Lászlót, akinek meg a reformátusok szempontjai a fontosak, és ha itt arról beszélünk, akkor nem sértjük meg azokat, akiknek ez kevésbé fontos, hanem részben ismeretterjesztés történik, részben pedig kiderül, hogy Magyarors zágon a közösségek kultúrájában, hagyományaiban egy olyan gazdagság van, amit érdemes tisztelni, és akkor tudjuk tisztelni, ha ismerjük. Valóban többször felmerült, hogy október 31e a reformáció 500. évfordulóján legyen munkaszüneti nappá. Ezt a javaslato t mi nem terjesztettük be, de most hallottunk erre nézve egy javaslatot. Szerintem egy ország jobb akkor, ha beszélünk arról, hogy mit miért gondolunk úgy vagy mit miért hiszünk, mint ha nem beszélünk róla, hanem egy általános szósszal leöntjük a dolgokat és nem mondjuk el, hogy honnan jövünk. Én kimondott élvezettel hallgattam, még ha volt is benne egy kis tévedés, amit egykori államtitkár úr itt elmondott az ünnepek kapcsán, merthogy húsvét másodnapja természetesen egyházi ünnep, annak megvan a maga szigo rú liturgikus rendje. De igaza van abban, amit Gúr Nándor képviselő úr is hangsúlyozott, hogy már inkább a társadalmi szokások viszik el ezt a dolgot abba a profán irányba, ami a locsolás, amelynek szintén megvan a nagyon ősi mitikus és aztán később egyház ivá lett vagy egyházilag is értelmezhető hagyománya. Az természetesen jó dolog, ha kiderül egymásról, hogy ehhez is hozzá tudunk szólni, hogy ezzel kapcsolatban is van mondanivalónk. Most Antall Józsefre gondolok, aki azt mondta, hogy Európában még az atei sta is keresztény. Ő pontosan arra gondolt, hogy van egy kulturális alapja ennek a világnak, függetlenül attól, hogy Varga képviselő úr talán már háromszor fog templomba menni egy évben, mert nagypéntek is munkaszüneti nap lesz, és el tud menni a templomba . Hogy hányszor járunk vagy nem járunk templomba, vagy énekeljüke karácsony este a nem tudom melyiket, a Csendes éjt vagy valami mást, vagy mit is teszünk majd húsvétkor, ez mégiscsak valamilyen módon összeköt bennünket. Szerintem érdemes erről is beszéln i, még ha nem is ez a lényeg. Előterjesztőként az eredeti szakmámból kifolyólag talán megengedhettem volna magamnak egy mélyebb fejtegetést is a Theologia crucisról, a kereszt teológiájáról, ami Luther Mártonnak a nagy újrafelfedezése volt az egyházatyák u tán, de szándékosan nem erről beszéltem, hanem inkább arról, hogy van olyan dolog, ami a keresztényeknek fontos, s ezen belül - erről is beszélhettünk volna - a protestánsoknak fontosabb, mint a római katolikusoknak. Az ortodoxok egyébként ugyanakkor ünnep lik ezeket az ünnepeket, csak egy másik kalendárium szerint, de ők is úgy számolják, hogy húsvéttól 40 napra van a mennybemenetel, 50 napra van a pünkösd és így tovább. Azért beszéltem erről kevesebbet, merthogy ebben a dologban az a lényeg, hogy találtunk valami olyan javaslatot, amelyik függetlenül attól, hogy valaki ateista, vallásos, protestáns vagy katolikus ezzel ő kap egy pluszlehetőséget arra, hogy pihenjen, és a pihenését úgy töltse ki, ahogy az neki a legjobban megfelel.
