Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1148 De igazából akkor nyomtam gombot, amikor Hörcsik Richárd képviselőtársam szólalt fel. Ugyanis mondott két nagyon kedves ki fejezést. Egyik a felesleges célú természetvédelmi előírások voltak. Nagyon szeretném tőle megkérdezni itt a vitában, hogy mire gondolt. Tehát hogy ott a Zempléni Tájvédelmi Körzetben túl sok már a hiúz, vagy az urali bagoly elszaporodott, vagy mi az a fel esleges célú természetvédelmi előírás, amire így konkrétan ott a saját tapasztalatai alapján utalt? Azért mókás ez, mert az Országgyűlés itt egy szép nagy körben megtárgyal különböző jogszabályi szinteket, mint egy törvényt, országgyűlési határozatot, elfo gadja, majd idekerül valami, ami szöges ellentétben van a korábban elfogadottakkal, és itt komoly képpel vitázunk róla, mintha előzőeket nem mondtunk volna. Mondok konkrét példát, a FideszKDNP elfogadása, 20152020 közötti időszakra szóló nemzeti környeze tvédelmi program, ez a 4. NKP, felhívja a figyelmet arra, hogy az ökoszisztémaszolgáltatások biztosítják az emberi társadalom, a gazdaság fennmaradásához szükséges javakat és feltételeket, például a tiszta víz, levegő, talaj termékenysége, élelmiszerek, g enetikai erőforrások. Ezen alapelvek jelennek meg - csak azért idéztem, mert ennek a része megjelenik a különböző miniszteri értekezleteken, és az egyik ilyen kedves szakmai helyszín, ahol Fazekas Sándor miniszter úr is tudtommal jelen volt, az európai erd ők védelmének miniszteri konferenciája Helsinkiben, ahol gyakorlatilag az elfogadott határozatban, illetve a H1es határozatban ez szerepel: „A fenntartható erdőgazdálkodás általános alapirányelvei Európában”, illetve a 2es határozat: „Az európai erdők biológiai sokfélesége megőrzésének általános irányelvei”. Ez a két európai határozat nagyjából irányelvként megfogalmazza ugyanazt, amit az NKP 4. megfogalmaz magyarországi jogszabályként. Ez azért fontos, mert ezt mondja, „az európai erdők biológiai sokfé lesége megőrzésének alapvető feltétele a biológiai sokféleség elsődleges rendeltetésének figyelembevétele az Európai Unió erdőgazdálkodásában”. Azért lennék kíváncsi, hogy mi szerinti ez a fölösleges természetvédelmi beavatkozás, amire céloz. Foglalk oznak továbbá a mindezeket biztosítani képes erdészetpolitikai eszközökkel, és ezeket foglalta össze Csóka PéterSomogyi Zoltán: A tartamos erdőgazdálkodás európai követelményei és indikátorai című publikációjában. Ez azért érdekes, mert a mostani gyakorla t néhány dologban ezt sérti, ezt veszélyeztetheti. Ez azért gond konkrétan, mert nagyonnagyon apró törekvésekben ez megjelenik. És csak azért, hogy nehogy azt mondja államtitkár úr, hogy itt véleményt mondunk, és nem is kell rá reagálni, akkor teszek fel konkrét kérdéseket. (19.00) A tarvágási tilalom alkalmazási köre szűkül, korábbi védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők helyett annak már csak egy részére írnák elő. Miért? Ez hogyan fogja szolgálni akár a klímavédelem, akár a közjóléti funkciók, akár a b iológiai sokféleség érdekeit? A korábbi átalakító üzemmód mellett cél nem kifejezetten folyamatos borítás elérése. A közigazgatási egyeztetést követően még fel is emelték azt a mérethatárt, ahol a véghasználat történhet, fél hektárról másfél hektárra. Miér t jó a véghasználatos módnak ilyen mértékben teret engedni? A jogszabály 29. § (3) bekezdése konkrétan ezt említi. Ez egy régi rossz, öreg soproni beidegződés, hogy a tarvágás jó, mert nem kell rajta gondolkodni, nem kell az erdőhöz érteni, ki kell vágni. Miért kell feltétlenül emelni? Sopron képes arra, hogy jó szakembereket képezzen, csak az erdészeti gyakorlatban ezt meg kell jeleníteni. Igenis lehet a szálaló erdőgazdálkodás gyakorlatát mindennapi tevékenységgel erősíteni. Az állam százszázalékos tulajd onában nem álló ingatlanokkal körülvett, természetben összefüggően 3 hektárnál nem nagyobb kiterjedésű… - a jogszabály a) pontja szerint itt természetességi állapotú erdők vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdon ból történő kikerülésére a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint kerülhet sor. Tisztelettel kérdezem megint, ez hogyan fogja szolgálni akár a klímamegőrzés, ami az indoklásban szerepel, a tartalmas erdőgazdálkodás, a biológiai sokféleség, a közjóléti funkció
