Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
1145 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a felszólalási időkeret képviselőnként 1515 perc, tehát csak nyugodtan fejtsék ki az álláspontjukat, erre biztatom önöket. Megadom a szót… (Sallai R. Benedek feláll.) Képviselő úr, bocsásson meg, de Apá ti István képviselő úr kért szót mint első körös felszólaló. Képviselő úr, öné a szó. DR. APÁTI ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én ennek a témának egy elég sajátos aspektusára szeretnék rávilágí tani, ez pedig az, amivel jelen javaslat nem igazán foglalkozik, de engedjék meg nekem, hogy kiterjesztőleg értelmezzem a jelen vita kereteit, ezek pedig az adózási kérdések. (Dr. Bitay Márton Örs: NGM…) Az erdészeti tevékenységgel, akár a lábon álló erdő értékesítésével összefüggően, ha az erdő alatt lévő földterülettel együtt értékesít a tulajdonos, vagy a különböző erdei haszonvételekkel kapcsolatos adózási anomáliákra, ellentmondásokra, információéhségre, ínségre és teljessé váló káoszra szeretném felh ívni az önök figyelmét. Nyilván nem egyedüliként, meg nem legfőbb szempontként, de azért egyáltalán nem lényegtelen szempontként az az átkos pénz mégiscsak jelentősen befolyásolja az erdészeti tevékenységet, legyen szó akár egy egyszerű, kisebb erdőterület tulajdonosáról, akár olyan vállalkozásokról, amelyek professzionálisan ezzel foglalkoznak. Saját tapasztalatból és lakossági megkeresésekből, konkrétan Mátészalka, Csenger környékéről, a szatmári térségből azért rengeteg kérdést kaptam az utóbbi időben, é s azt se rejtem véka alá, hogy a saját családi gazdaságunkhoz kapcsolódó tapasztalatok és az ezekhez kapcsolódó kálvária az, ami felszólalásra inspirált. Amikor elindultam ebben a kérdésben, akkor a NAVtól kértem egyébként állásfoglalásokat. Ezek az állás foglalások rendelkezésemre állnak. Egykét erdőfelügyelőnek emailben el is küldtem, mert elképesztően tanulságos válaszokat kaptam. A NAV részéről viszonylag egyértelműeket és világosakat, de engedjék meg nekem, a teljesség igénye nélkül, hogy konkrétan f elvázoljam a problémákat! Onnan indultunk ki, hogy már az is probléma egy erdőtulajdonos esetében, és vegyünk egy egyszerű alapesetet: 1/1. arányú tulajdonos egy adott személy, és egyben ő az erdőgazdálkodó is. Mondjuk, jellemzően az osztatlan közös tulajd onú területek egy részét most szüntették meg - nem mindet, mert azért jócskán van még az osztatlan közös megszüntetések hiánya miatt probléma , és mondjuk, az adott erdőtulajdonos a tarvágás előtt álló erdőterületét, függetlenül attól, hogy nemes nyárról van szó, vagy esetleg egy értékesebb keményfafajról, szeretné eladni. Ha ez az erdőtulajdonos elkezd érdeklődni, akkor a következő válaszokat kapja. Ha őstermelőként adja el, akkor állítólag - most fejből mondom, igyekszem nagyon odakoncentrálni - 40 száza lékos vélelmezett költséghányadot alkalmazhat vagy érvényesíthet, és az ezt meghaladó rész 40 százalékkal adózik - horrorisztikus! Ha önálló tevékenységből származó bevételként értékesít, akkor emlékezetem szerint jelenleg 15 százalék szja plusz 14 százalé k eho - 29 százalék. Azért minden 100 forintból 29 forint állam bácsinak, azért az is a barokkos túlzások közé tartozik. Aztán, ha az erdő alatt lévő földterülettel együtt értékesít, akkor legjobb esetben, ha 5 éven vagy 12 éven belüli a szerzés, akkor 15 százalék, aztán van egy sávos csökkenés, és a megszerzés évét követő 5. év eltelte után válik adómentessé, de az is csak 2017. január 1jétől. Mert 2016. december 31éig az volt az adójogi szabály, hogy ha lakóingatlant értékesít, akkor a megszerzést köve tő 5. év után válik adómentessé az eladás, minden más eset, üdülő, üdülőtelek, termőföld, beleértve az erdőt is, csak a 15. év utáni értékesítés esetén vált adómentessé. Ezt egységesítették, ilyen értelemben ebben van logika, és akár lakócélú, akár nem lak áscélú ingatlanról beszélünk, egységesen a megszerzést követő 5. év után válik adómentessé a vételár. De bonyolódik a helyzet akkor, ha kivágja a fát, és magát a kivágott fát értékesíti, kvázi ingó adásvételként, vagy a fakivágás jogát adja el a felvásárló nak. Most azokat az anomáliákat már nem akarom idehozni, amelyek nem teljesen adójogi vonatkozásúak, hogy az egyszerű erdőtulajdonos, hogyha nincs szakmai segítsége, kvázi egy erdészeti vagy faügyi ügyvédje, hogy így fogalmazzak,
