Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
1146 akkor azért a szokásos fel vásárlói lehúzások áldozatává válhat, amikor is a választékfakihozatalnál vannak igen rugalmas megfogalmazások, akár méret szempontjából, akár az egészségügyi előírások, egészségügyi hibák vagy hiányosságok kapcsán azért jócskán károsodhat a tulajdonos. T ehát találkoztunk egyszer egy őstermelői adózással, találkoztunk egyszer egy önálló tevékenységből származó bevétellel kapcsolatos adózással, aztán ott van akkor, ha ingó adásvétel, tehát a faértékesítés, a fakivágás jogának az értékesítése, az alatta lévő földterülettel együtt történő értékesítés - őskáosz! Őskáosz, és egyébként a NAV, azt kell hogy mondjam, megdicsérem őket, szokatlanul korrekt és egyértelmű válaszokat adott. Amikor már az agrárkamara egyik adótanácsadójától érkezett válasz, ott már bizon y - most hadd ne részletezzem, mert kifeszíti az időkereteket, de írásban megvan nekem minden, nagyon szívesen minden érdeklődő rendelkezésére bocsátom - komoly ellentmondások alakultak ki. (18.50) Ráadásul 2017. január 1jétől hatályos egy szabály, hogy a z erdőre vonatkozó haszonbérlet esetében emlékezetem szerint a haszonbérleti díj bizonyos feltételek melletti adómentessége - legalább öt évre megkötött haszonbérleti szerződés esetén adómentes a bevétel, a haszonbérleti díjból származó bevétel. Nagy tiszt elettel arra kérnék mindenkit, hogy nagyon gyorsan, ahogy mifelénk szokták mondani: sovány disznó vágtában induljon meg egy több tárca közötti… (Gőgös Zoltán: Sovány malac.) Hát, disznó, malac; nálunk inkább disznónak mondják, de ezen nem fogunk összeveszn i, Gőgös képviselő úr, nem ez most a lényeg. (Derültség.) A lényeg az, hogy egységesíteni kellene ezeket az adóügyi szabályokat. Ugyanis az erdészeti tevékenység egészen egyedi, különleges, speciális jellegéből adódóan véleményem szerint vagy egy bizonyos jól értelmezhető határok közötti és bizonyos összeghatárig menő adómentességnek lenne helye, vagy pedig a vélelmezett költséghányadot kellene akár őstermelői, akár önálló tevékenységből származó természetes személy általi értékesítés során egységesíteni, é s nem 40 százalékban megjelölni, hanem egy jóval magasabb vélelmezett költséghányad érvényesítésére kellene lehetőséget biztosítani. Miért? Azért, mert jellegéből adódóan még egy nyártelepítésnél is, 2025 éves vágásérettségi korral számolva, gyakorlatil ag telepítettek vagy újratelepítettek, akár első telepítés, akár újratelepítés, még esetleg ha be is kerítik, akkor ha csak nyárral számolunk, 2025 év után lesz egyszer belőle pénz. Most a különböző gyérítéseket ne vegyük ide, én most a tarvágással szá molok, hogy egyszerűbb legyen a matek, meg egyszerűbb legyen a meghatározás. Eleve már 2025 év eltelte után nagyon sok számla meg sincs, nem is lehet érvényesíteni, az adójogi szabályok öt éven túl ezeket kizárják, tehát egy jóval magasabb vélelmezett köl tséghányad és az azon felüli rész egy viszonylag kedvezményes adókulcssal kell hogy meghatározásra kerüljön; hiszen itt nemcsak arról szól a történet - és akkor még egy tölgyültetvényről nem is beszéltünk, ami 70, 80, 100, 120 év, tehát hogy mondjam ezt a másik végletet is , egyszer lát belőle pénzt a gazda, de neki kell elültetni, neki kell gondozni, ápolni, főleg az első 567 évben. Ő viseli minden egyes erdőfelügyelőségi bírság kockázatát. Ő bajol a tolvajokkal, mert ahogy a Szentírás is mondja, sokszo r más a vető és más az arató, és bizony nagyon sok helyen megdézsmálják a faállományt, és sajnos most már nemcsak a keményfaállományokra mennek rá a tolvajok, hanem mindenre, ami elégethető. Mert a hideg nagy úr, és igaz, hogy a nyárfa, mondjuk, pocsék tűzifa, de valamennyi meleget az is ad, nem hűti, hanem fűti a kemencét meg a cserépkályhát az is. Ő bajol a tolvajokkal, ő tesz feljelentéseket a rendőrségen, ha mégis elmulasztja, akkor adott esetben neki lehetnek ebből problémái, és egyszer az életben l át belőle pénzt, és akkor is jól megadóztatják, vagy ha véletlenül nem tudja kisakkozni törvényes módon a számára legmegfelelőbb adózási formát, nem tud erre felkészülni, hiszen nincs sok esetben egy egységes, jól áttekinthető szabályozás, akkor azt látjuk , hogy még akár 3040 százalék adót is fizet, aztán a megadózott jövedelméből telepítse újra az erdőt, esetleg még kerítse is be, nem akarom részletezni, szintén hektáronként több milliós költségekért.
