Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1139 társadalmi szervezet véleményét bekértük”, akkor nagyon kíváncsi lennék, hogy mondjuk, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország - mert múlt héten tartottam a Fenntartható fejlődés bizottsága keretein belül a civil szervezetekkel egy egyeztetést, és ott hozzám azok az információk jutottak el, hogy érdemben nem jelentek meg a problémáik és elvárásaik a jogszabályban, és számos kérdésük tisztázatlan maradt az eredeti koncepcióhoz képest, tehát az aggályaikat fenntartják. Kíváncsi lennék, hogy a többféle társadalmi szervezetben - mert az, hogy a miniszter úr azt mondja, hogy „több társadalmi szervezet véleményét kikértük”, nem jelenti azt, hogy bármelyiket meg is fogadták, és ez nyilvánvalóan probléma, hiszen ez nem valósítja meg azt a fajta társadalmi egyeztetési folyamatot, amit a jogalkotás alapvető elvárásai megvalósítanának. Tehát dr. Bándi Gyula a mai napon megküldött levelében, négy pontban a házelnököt tájékoztatta arról, hogy a törvénytervezettel kapcsolatos alkotmányos aggályok miként merülhetnek fel, szükséges lenne azokat figyelembe venni az erdőgazdálkodás tervezésekor, és hogyan tud csökkenni az a társadalmi ér dek, ami alapvetően az indoklásban megjelenik egyébként. Az államtitkár úrnak szeretném mondani, ha már itt van személyesen, és bocsássa meg, ha ismétlem magam, én azt felté telezem, hogy minden bizonnyal elolvassa azt, amit küldök önnek. Korábban, még egy jó évvel ezelőtt, amikor az erdőtörvény koncepciójáról beszéltünk, küldtem önnek egy részletes anyagot, amelyben több dolgot kiemeltem. Kérem, ne haragudjon rám, ha idézek e bből pár dolgot, ugyanis nyilvánvalóan a kérdés az, hogy mi az, amivel szívesen támogatnánk, vagy mi az, amivel elfogadhatónak ítélnénk meg az erdőtörvényt, és mi az, amit kívánatosnak látnánk. Három éve, amióta itt vagyok, mondom folyamatosan, hogy a faül tetvényeknek és az erdőknek a művelési ágban való megkülönböztetését meg kellene valósítani. Államtitkár úr, nagyon egyszerű: gyep, azt úgy hívják, hogy gyep vagy legelő, a búzatáblát meg úgy hívják, hogy szántóföld, mind a kettő pázsitfűféle, ennek ellené re megkülönböztetjük a művelési ágát. Egy faültetvényt, egy nemesnyárast nem lehet biológiai értelemben erdőnek venni. Ez az alap, hogy az erdőkről kezdünk el beszélni, és a faültetvényeket ezektől megkülönböztessük. (18.20) Nyilvánvalóan az eljárásjogban is a gazdálkodási intenzitás tekintetében egyértelműen el kellene különíteni a magánerdőket és az állami erdőket. Egyben, miután az állami erdőknél Orbán Viktor miniszterelnök úr személyesen mondta a parlamentben, hogy az erdők közjóléti funkcióját erősíte ni kell, itt egyértelműen mindent alá kellene rendelni ennek a feladatnak. És az állami erdőkkel, megmondom őszintén, engem piszkosul nem érdekel, hogy mi az állami erdészeteknek a véleménye, mert annak az lenne a feladata, hogy végrehajtsa a népképviselet utasításait, hogy hogy kell gazdálkodni, és ne pedig elmondja, hogy neki mi lenne a jó. Mert neki mi lenne a jó? Neki az lenne jó, ha lehetőség szerint továbbra is lehetne a zavarosban halászni, megmaradnának a kétmilliós, ötmilliós állami erdészeti vezet ői fizetések, meglennének a vadászati, vadgazdálkodási visszaélések. Cikkek sokaságát tudom idézni, hogy mi zajlott az elmúlt időszakokban, és nemcsak az önök kormányzása alatt, hanem az elmúlt tizenöt évben az állami erdészeteknél. Tehát nyilvánvalóan nem az érdekelne, hogy az állami erdészeteknek mi a véleménye, hanem az, hogy mi a magyar társadalom érdeke. És az állami erdészet majd, ha egyszer felülvizsgáltuk a tevékenységét és megnéztük, hogy mi zajlott ott, akkor meg hajtsa végre azt, amit a társadalo m érdekében meg kell valósítani. Nyilvánvalóan az állami erdészetek kérdése meghatározhatja ennek az egésznek a hangulatát, hiszen mindaddig, ameddig alapvetően tiszteletben kell tartanunk a nem védett magánerdőkben az erdőgazdálkodáshoz való jogát a gazdá lkodónak, és ott a lehetőségeket meg kell teremteni, hogy a magángazdálkodó a magánerdejében, amely mint mondottam, nem védett és maximum egy védett faj költ bele vagy él benne, ott nyilvánvalóan meg kell tartani a természetvédelmi szabályokat, de ott meg lehessen az erdőhasznosítási gazdálkodásban is jeleníteni. Míg az állami erdőkben nyilvánvalóan egyszerűen tiltani szükséges akár a véghasználatos módot, és azokat a funkciókat,
