Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
1063 Gondoljanak csak bele, hiszen a t erveket, a technológiát, az alapanyagot, a fűtőanyagot ugyanúgy külföldről szerezzük be, és aztán külföldre visszük vissza a fűtőelemeket, hogyha valaha sikerül leszerződniük, mert jelen pillanatban még ez sem áll fenn. Majdhogynem olyan szinten önállótlan ná tesz bennünket, mintha ugyanúgy külföldről importálnánk az energiát. Az atomenergia drága, veszélyes, és elfojtja a fejlődést. Magyarország lehetne elég erős és kreatív ahhoz, hogy alternatív megoldást keressen az energiaigényére. Azok, akik a paksi bőv ítést erőltetik, világos, hogy nem hisznek Magyarország képességeiben, és nem bíznak Magyarország állampolgáraiban. Tévedés azt gondolni, hogy a magyar emberek csak irányított kérdésekre tudnak válaszolni, amelyekkel a kormány célja, hogy a méregdrága prop aganda segítségével felmutassa saját, előre már régen leírt álláspontját. A kormány nem foszthatja meg a magyar embereket attól a jogtól, hogy döntést hozzanak saját jövőjükről. Népszavazást a paksi bővítésről! Ez Magyarország első számú követelése ma, a k ormánynak pedig kötelessége meghallania a magyar emberek szavát. (Sallai R. Benedek: Úgy van! - Fodor Gábor és Sallai R. Benedek tapsol.) ELNÖK : Válaszadásra Csepreghy Nándor államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterel nökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Ön arról beszél, hogy a magyar emberek alkalmatlanok. Nem! Az LMP alkalmatlan, hiszen a magyar emberek nagyon világosan döntést hoztak 2014ben. 2014 egyik legfontosabb kérdése volt többek között - az LMP politikai kampányának köszönhetően - a paksi bővítés. Akkor önök „atomstop” feliratú plakátokkal plakátolták tele az országot, és arról beszéltek, hogy függetlenség, olcsóbb és fenntartható energia. Nézzük akkor ezt a há rmast, amely mögé önök 269 ezer ember támogatását tudták megszerezni, míg a paksi kapacitásfenntartás mellett lévő kormányzat több mint 2 millió 200 ezer szavazattal szerezte meg ismételten a választók bizalmát. Önök függetlenségről beszélnek. Amennyiben n incs paksi kapacitásfenntartó beruházás, akkor abban az esetben a magyar energiatermelés 60 százalékát, elektromosáramtermelés 60 százalékát kitevő Paks helyett nekünk vagy földgázt, vagy elektromos áramot kell importálnunk. Az olcsóságra is kitérve: ma j elen pillanatban Paks 1 kilowattórányi elektromos áramot 11 forintért termel, és ugyanez az energiamennyiség a lakossághoz 30 forintért jut el. Az önök által idealizált német energiapolitikában ugyanez a szám 90 forint/lakos, tehát mondjuk ki teljesen őszi ntén, hogy önök azt szeretnék, hogy a magyar emberek sokkal drágábban, sokkal többet fizessenek az elektromos áramért. Nos, végezetül azt mondja, hogy fenntartható energiatermelést szeretnének Magyarországon. A magyarországi energetikai szakemberek egytől egyig azt állítják, hogy igenis szükség van arra, hogy egy megfelelő, egészséges energiamix működjön Magyarországon, amelyben szerepe van a megújuló energiaforrásoknak, nem véletlen, hogy a kormány amellett döntött, hogy 2020ig lényegében duplázza a zölde nergiatermelést Magyarországon. Szükség van az atomenergiára, és szükség van a fosszilis energia egyre gyorsabb ütemű kivezetésére. Képviselő úr, ön megfeledkezik azokról a szempontokról, amelyek alapján lényegében önök letették az esküjüket itt az Ország gyűlésben 2014ben, amikor azt mondták, hogy a magyar nemzeti érdeket fogják mindenekelőtt képviselni. A magyar nemzeti érdek egy kormányzat szempontjából mindig azt jelenti, hogy hogyan tudunk fenntartható áron kiszámítható energiabiztonságot garantálni. Azok a feltételezések, amelyeket önök ma a zöldenergia kapcsán megfogalmaznak, dupla olyan költséget jelentenének, mint a Paks II. kapacitásfenntartó bővítése. Sallai képviselő úr azt említette a legutóbbi felszólalásában, hogy a kormány nem árazza be a be ruházás költségét, tehát amikor kiszámolja a paksi megtérülést és kiszámolja a kilowattórányi egységárat, akkor nem kalkulál azzal a kapacitásbővítő költséggel, amit a beruházáshoz ki kell fizetni a magyar adófizetők pénzéből. Itt
