Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP):
1064 szeretném megjegyezni, ho gy az az energiamennyiség, amit Paks II. a kapacitásfenntartást követően elő tud állítani, az a kapacitásfenntartás zöldenergiából duplaennyibe kerülne, nagyjából egy 7 milliárd eurós beruházással egyenértékű befektetést kellene Magyarországnak eszközölni e annak érdekében, hogy azt a zöldenergiakapacitást elő lehessen állítani. A magyar emberek igenis nagyon világos döntést hoztak. 2010ben azt mondták, hogy a magyar energiapolitikát a szuverenitás talajára kell állítani, pont ezért döntöttünk úg y, hogy a magyar állam nem köti magát a nemzetközi szerződés szerint az orosz fűtőelemekhez, hanem bárkitől, a paksi bővítést követően bármelyik fűtőanyagszállítótól van esélyünk vásárolni fűtőelemet. Ez azt jelenti az ön kijelentése szerint, hogyha lefor dítjuk egy egyszerű hétköznapi életszituációra, hogy ön azt mondja azokról a magyar emberekről, akik külföldi tulajdonú benzinkutakon tankolnak Magyarországon, hogy az az autó, amit megtankolnak, hogy eljussanak A pontból B pontba, az nem az övék, hanem az oké a cégeké, akik a benzint vagy a gázolajat szállítják ezekbe a benzinkutakba. A paksi beruházásnak a támogatását támogató kormányzat kiszámíthatóságot és olcsóságot ígér, a rezsicsökkentés fenntartását. Az LMP ezzel szemben drága áramot ígér, az ország függőségének a növelését ígéri, és egy olyan kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát és energiapolitikát, ami megfizethetetlen a magyar emberek számára. Tudomásul kell venniük, hogy Magyarország az Európai Unió közösségét tekintve egy szegény országnak minősül, és itt igenis, ameddig ez az állapot fennáll, addig a mindenkori kormányzatnak elsődleges feladata, hogy kiszámíthatóságot teremtsen az energiaárak tekintetében is. Az LMP elutasítja a rezsicsökkentést, az LMP elutasítja az olcsó elektromos áramot, az LMP elutasítja a magyar gazdaság versenyképességét, az LMP mindent támogat, ami rossz a magyar embereknek, így elutasítja a Paksi Atomerőmű fejlesztését is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Most Hollik István képvisel ő úr következik, a KDNP frakciójának a tagja: „Mondjunk NEMet a strasbourgi bíróságnak!” címmel mondja el a felszólalását. Parancsoljon! HOLLIK ISTVÁN ( KDNP ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Európa immár két éve nézi azt bén ultan, hogy több mint kétmillió migráns lépte át a határait illegálisan, mindenfajta ellenőrzés nélkül. Hazánk határainál is így jártak el kezdetben, döntően muszlim migránsok illegálisan és agresszív módon özönlöttek be. Számunkra a magyar emberek biztons ága az első, ezért döntött úgy ezek után a kormány, hogy a jog- és a rendvédelem minden lehetséges eszközével fellép, hogy megvédje állampolgárait. Tavaly ősszel pedig 3,3 millió ember nyilvánította ki a népszavazáson, hogy rendet és biztonságot akarnak. F ontos leszögezni emellett, hogy mi mindig a jogállamiság talaján állunk, ezért a fizikai és jogi határzár szabályai megfelelnek a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek, hiába próbálják a Sorosszervezetek ennek ellenkezőjét bizonyítani. Mindezek fényében meg döbbentő és felháborító az a döntés, amelyet a strasbourgi emberi jogi bíróság hozott a két bangladesi migráns ügyében. Ahogy azt megszokhattuk, az illegális migránsokat természetesen egy Sorosszervezet, a bevándorláspárti Helsinki Bizottság védte, tehát Magyarország és a magyar emberek biztonsága helyett ők ismét a másik oldalra álltak. Ezt a döntést, mármint a bíróság döntését több okból kifolyólag sem tudjuk elfogadni. Először is azért, mert a két bangladesi migránsnak legalább kilenc, biztonságosnak te kinthető országon kellett áthaladnia ahhoz, hogy elérjék a magyar határt, hacsak nem repülővel tették meg az útjuk egy részét. Ugye, senki nem gondolja közülünk komolyan, hogy ők menekültek lennének, akiknek az élete közvetlen veszélyben lenne? Éppen ezért mi úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak minden joga megvan arra, hogy elutasítsa olyan migránsok menekültkérelmét, akik valójában nem is menekültek, hanem gazdasági bevándorlók.