Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
1048 lakóépületét hozzák létre, és egy úgynevezett jugoszláv IMStechnológiát alkalmaztak, azzal az indokkal, hogy ha nagyobb földrengés lesz, mint ami egyébként addig Európában, Olaszországban, Torinóban megtörtént, akkor és csakis akkor ez a technológia, ami megvédi a lakókat. Hozzá kell tenni, hogy Magyarországon se azóta, se azt megelőzően ekkora földrengés, sőt még megközelítő sem volt. De akkor valahogy fontos volt, hogy megépítsék ezt a 82 méter magas panelházat, ami gyakorlatilag egyébként egy túlmér etezett, túldimenzionált, extrém méretű épület volt. Semmi különös, a ’70es években ezt így csinálták. A szocializmus kiemelkedni vágyásának, a nemtörődömségnek és a szakértelemhiánynak egyébként sajnos meg is lett az eredménye. Már 1983ban, az épület ut ólagos ellenőrzése során kiderült, hogy valami nincs rendben, túl gyorsan, pár évvel az átadás után az úgynevezett csomópontok, amelyek tartották a födémszerkezetet, elkezdtek rozsdásodni. 1990ben egyébként kiürítették a házat, és egészen eddig közben 130 hasonló technológiájú épületet húztak fel Magyarországon, és mindenhol ugyanez volt a hiba. Hiszen a szocializmus idején nemcsak nagyot szerettek volna építeni, és nemcsak megalomán volt az építkezési, tervezési időszak, hanem még idejük sem volt, hogy a technológiát kivárják, ezért egy úgynevezett speciális kötésgyorsítót használtak, aminek az egyedüli hibája összefoglalva annyi volt, hogy a kötésgyorsítóhoz, illetve a malterhez sót adtak hozzá. Tudjuk nagyon jól, hogy ha sózzák a betont, a vasbetont, akk or gyakorlatilag rozsdásodik és korrodál. Olyan a só, minthogyha féregként kimarná a betont, és egyenesen megtámadná azokat az acélpilléreket, amelyek tartják az egész épületet. 1989 végétől, ’90től - ahogy említettem - üresen állt az épület, a Guinnessr ekordok könyvébe is bekerült, hiszen ez volt KözépEurópa legtovább üresen álló lakóépülete. Mi, pécsiek pedig azt mondjuk, hogy a tehetetlenségnek a szimbóluma volt, mert nem elég, hogy akkori értéken sok millió forint pénzt áldoztak egy olyan technológiá ra, egy olyan épületre, ami a benne lakókat még egy évtizedig sem tudta szolgálni, azt követően, a ’90es éveket követően, a kiürítést követően két évtizeden keresztül a szocialista városvezetés nem tudott az épülettel mit kezdeni. Lehetett arról szó, hogy irodaházat kell belőle építeni, lehetett hallani szállodát, luxusszálloda kialakítását is, de talán a legszörnyűbb, hogyha visszaolvassuk 2003ban Magyar Bálint oktatási miniszternek a szavait, aki úgy gondolta, hogy a gyermekeinket kellene a magasházba b eköltöztetni, hiszen PPPkonstrukcióban kollégiumot szeretett volna létrehozni ebből az épületből. Abból az épületből, amire - ahogy említettem - 450 millió forintot már ráköltöttek, 450 millió forint egyébként akkor elegendő lett volna arra, hogy lebontsá k az épületet, ami most 1 milliárd forintba került. S végül a bontásnál derült ki, hogy nemcsak az volt a gond, ahogy említettem, hogy rossz technológiát alkalmaztak, hanem még ráadásul slendrián módon jártak el a kivitelezők, hiszen a csomópontokba volt, hogy a beton helyett az építési maradékot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , kesztyűt és cementespapírokat raktak bele. Köszönjük a kormány segítségét, hogy a szocializmus utolsó mementóját is segített lebontani. (Taps a kor mánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Csizi Péter képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ikotity István képviselő úr, jegyző úr, az LMP részéről: „Az állami földrablás egyenértékű a nemzet jövőjének elrablásával.” címmel. Ö né a szó, képviselő úr. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Fontosnak tartom, hogy megpróbáljuk megőrizni a tisztánlátást a magyar vidék helyzetének alakulásával kapcsolatban. Hosszú távon ugyanis azon fog á llni vagy bukni létünk, hogy - erkölcsi alapjaink állapotán túl - az ország erőforrásai milyen állapotban és kiknek a kezében vannak. Kishantos nem volt több a Fideszkormány számára, mint egy zavaró részlet; egy 450 hektáros modern, gépesített, virágzó, k özépüzemben működő, itthon és Svájcban egyaránt hitelesített
