Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. VITÁLYOS ESZTER ZSUZSANNA, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
1010 Szlovákia. Az összehasonlított adatok alapján tehát kijelenthetjük, hogy nemzetközi viszonylatban is Magyarország nemcsak a szava k szintjén elkötelezett abban, hogy növekedjen hazánk versenyképessége és szélesedjenek a gazdasági növekedés lehetőségei, hanem a tettek mezején is bizonyít. Fontos prioritás azonban az is, hogy a hazánkon belüli területi különbségeket is csökkentsük. 200 713 között is megjelent a célok között, hogy a hátrányos helyzetű megyéket, például saját megyémet, Nógrád megyét és a térségeket a fejlesztési források hatékony felhasználásával felzárkóztassák, fejlesztési pólusokat hozzanak létre, dinamizálják a gazdas ágot, de ez, ismerve az egy főre jutó megyei támogatási adatokat, közel sem sikerült. Bár 2010 után már sikerült elérni, hogy hazánk egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje, Nógrád megye végre felkerüljön Magyarország fejlesztési térképére, de az első fejle sztési ciklust megelőző tervezési időszakban, majd a 20072013as fejlesztési ciklus első négy évében elszenvedett hátrányt, a támogatások elmaradását már csak enyhíteni tudtuk. A 20142020as időszakban azonban valódi paradigmaváltásra került sor, hiszen gazdaságélénkítéshez és a foglalkoztatási szint növeléséhez, vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztéshez kiemelt, közvetlen támogatást kaptunk. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a Nógrád Megyei Önkormányzat 41 milliárd 130 millió forint , Salgótarján megyei jogú város pedig 9,2 milliárd forint jellegű keretösszeget kapott, amely mind a megye, mind a megyei jogú város viszonylatában fajlagosan a legmagasabb összeg. Ehhez hozzá kell venni Salgótarjánnak a „Modern városok” program keretében lehatárolt forrást, továbbá a közlekedésfejlesztést, a gazdaságfejlesztést, a vidékfejlesztést, a környezeti és energetikai fejlesztést, a humán fejlesztést és a közigazgatásfejlesztést és a regionális fejlesztési lehetőségeket és a majdan a megyébe érkez ő támogatásokat. Ezek a források és a kiemelt figyelem azt jelenti a mi életünkben, hogy a 20142020 vagy pontosabban a 20142023 közötti időszak a felzárkózás időszaka lehet Nógrád megye viszonylatában. Remélem, hogy így is lesz. (Taps a kormánypártok sor aiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Vitályos Eszter Zsuzsanna államtitkár asszonynak. DR. VITÁLYOS ESZTER ZSUZSANNA, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Csak néhány gondolattal szeretnék válaszolni Becs ó képviselő úr felszólalására. A mai vita során, azt gondolom, hogy már többen, többféleképpen elmondták, hogy Magyarország a meghirdetett forráskeretét tekintve is milyen jól áll mind az Unió összes tagállama, mind V4es viszonylatban. És hogy ne csak mi mondjuk magunkról ezt, hogy mennyire jól teljesítünk, hadd idézzek önöknek egy múlt héten lezajlott, az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottságán elhangzott beszédet, ahol is a kohéziós politika jövőjéről beszéltek tulajdonképpen az Európai Parl ament, illetve az Európai Bizottság tisztviselői. A lassú végrehajtással kapcsolatban ért vádakra maga az Európai Bizottság mondta azt, hogy ellenpéldaként itt van például Magyarország, ahol az allokált források száz százaléka meg lesz hirdetve ebben az év ben. Tehát tulajdonképpen jó példaként lettünk említve, mint éltanulók. Én azt gondolom, hogy ez nagy fegyvertény. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az uniós források felhasználásának nagyon fontos területe, egyik területe lehetne a kultúra és az oktatás is, én ezekről szeretnék beszélni, és azokról a dolgokról, ami itt meggyőződésem szerint nem a legmegfelelőbben megy.
