Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
1009 úgynevezett ingyenpénzek, majd utána pedig a piaci szabályok között zabálják fel a német vá llalkozások a magyar vállalkozásokat, hanem igenis azt az érdeket tudjuk képviselni. Kossuth már beszélt ilyenekről a XIX. század második felében, hogy hogyan lehet a Duna menti államokat összefogni egy egységes gazdasági közösséggé. Ezt megszervezve valób an az Európai Uniónak létrejöhet egy elsővonalas csatlakozási vagy gyorsítósávja. Ebben, azt gondolom, a V4+4es együttműködés kiváló példa. Arra büszke vagyok, hogy ez a kormány volt az, aki ezt 2011ben lényegében elkezdte. Köszönöm szépen, elnök úr. (Ta ps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Most megadom a szót Becsó Zsolt képviselő úrnak. BECSÓ ZSOLT ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nemzetközi összehasonlításban, különösen a visegrádi 4ek viszonylatában is érdemes megvizsgálnunk Magya rország teljesítményét az uniós források felhasználásának kérdésében. Amikor egy ilyen vizsgálatra sort kerítünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy egy új világrend kialakulásának korszakában élünk. Ezt mutatják a mögöttünk hagyott időszak esemé nyei, például a brexit, és még további változások következhetnek be az előttünk álló fontos európai választásokon is. Gondolok itt Németországra vagy Franciaországra. Ilyen helyzetben minden országnak, így a V4eknek is szükségszerűen meg kell határozni sa ját helyét és pozícióját a kialakuló világrendben. Magyarországon a növekedés meghaladja az EU átlagát, és bár a régióban vannak jobban teljesítő országok, mégis a következő évek kilátásai nagyon biztatóak. A beruházásoknak kedvező kamatkörnyezete van, lén yegében nincs, illetve elképesztően alacsony az infláció, csökken az államadósság, az ország nemzetközi pénzügyi megítélése érdemben javult, 5 százalék alatti a munkanélküliség, nő az export, fejlődik az ipar. Magyarország az elmúlt két évtizedben nem volt ilyen kedvező helyzetben, ami óriási lehetőség. Persze vannak gyengeségek is. Súlyos probléma a tőkehiány, a demográfiai adottságok is komoly gazdasági kihívást jelentenek, szükség van az egészségügyi helyzet javítására. Drágább lesz a munkaerő, és az is nagy kérdés, hogy a technológiai forradalomban hogyan tud Magyarország jelen lenni. Valamennyi visegrádi országra igaz, így Magyarországra is, hogy az uniós források felhasználása ma érdemben hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez, a gazdaság meg erősítéséhez. Ezért sem mindegy, hogy hogyan sáfárkodunk a rendelkezésre álló forrásokkal. A 20072013as fejlesztési ciklust sikerült forrásvesztés nélkül sikeresen és eredményesen lezárni. A 20142020as fejlesztési időszakban azonban minőségileg új szin tre léphetünk, hiszen nem a források megmentésére kell koncentrálnunk, mint 2007 és ’13 között, hanem a helyes felhasználásra. (19.30) Ebben a fejlesztési ciklusban arra is fel kell készülnünk, és ez mindenféleképpen új elem, hogy az uniós források 2020 ut án akár meg is szűnhetnek. Emiatt is született döntés a kormány részéről, hogy felgyorsítja a felhasználást, mert ezzel is a versenytársaink, például a visegrádi négyek elé akarunk kerülni. Ha most egy pillanatfelvételt készítünk, akkor a visegrádi összeha sonlításban nincs miért szégyenkeznünk. Bár erről már volt szó itt a vita során, de azért ismétlés a tudás atyja, néhány számot én is megosztanék. A meghirdetett forráskeretet tekintve Magyarország a V4ek viszonylatában kiemelkedő, 93 százalékon áll a ren delkezésre álló keret arányában. Ezek február végi adatok, második helyen Csehország, majd Lengyelország és Szlovákia. Az igényelt támogatás, megint csak a rendelkezésre álló keret százalékában: Magyarország itt is kiválóan teljesít, második helyen Csehors zág, majd Lengyelország és Szlovákia. A leszerződött támogatások tekintetében is viszonylag jól teljesítünk, 49 százalékon áll Magyarország, majd Lengyelország, Szlovákia és Csehország, és a kifizetett támogatások esetében is nagy a különbség Magyarország és a többi V4es ország között, Magyarország 22 százalékon áll, 6 százalékon Lengyelország, 44 százalékon pedig Csehország és
