Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 12. szerda (174. szám) - Országos népszavazásról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - KÉSZ ZOLTÁN (Független):
982 egyet. Nem kell 110 ezer forintot leperkálni egy kúria lakosztályában egy éjszakáért, hanem megvehetik az egész szállodát. Folytathatják, amit hat éve tesznek, a tőlünk ellopott pénzből bul ibárókként élhetnek, miközben felülről közönnyel nézik a magyar nyomort. Ezt érték el az újabb 15 milliárd forint eltapsolásával, és azzal, hogy még ezt a pénzt is ellopták ahelyett, hogy a leghatékonyabb kampányra törekedtek volna, amellyel érvényessé tes zik a népszavazást. Ehelyett az érvénytelen népszavazás minden egyes nem szavazatára kidobtak 4500 forintot a közös kasszánkból. Emésszük: 4500 forintba került egy szavazat. Ennyire rossz hatékonyságú kampány még nem volt a magyar történelemben. Még akkor is mindenki jobban járt volna, ha minden, a népszavazáson részt vevő állampolgár készpénzben megkapja ezt az összeget, mindenki, kivéve mondjuk, Habony Árpádot, Andy Vajnát meg a többi csókos sajtógazdát. Ehelyett mit csináltak? Összetrombitáltak egy érvén ytelen népszavazást, amelynek farvizén újra módosítani kívánják a gránitszilárdságú Alaptörvényüket. Tisztelt Képviselőtársak! Civil magyar állampolgárok segítségét kérve 2016 tavaszán népszavazási kezdeményezéssel éltünk két kérdésben. Az egyik az állami földek ellopásának megállítására, a másik az állami cégvezetők 2 millió forintos havi bérplafonjára vonatkozott. A Magyar Szocialista Pártnak mindeközben volt egy harmadik kezdeményezése a vasárnapi boltzár kapcsán, amely ügyben gyáva módon megfutamodta k, és nem voltak kíváncsiak a nép véleményére, inkább gyorsan visszavonták eszement javaslatukat. Csak zárójelben: arra hivatkoztak, hogy az emberekkel együtt kívánnak kormányozni, és megértik, hogy az emberek döntő többségét nem sikerült meggyőzni. Minimu m 15 milliárd forintot spórolhattunk volna, ha ugyanígy tesznek a kvótakérdés kapcsán: érvénytelen, amúgy szinte teljesen egyöntetű eredményt hozó népszavazás helyett már fél éve Alaptörvénybe foglalhatták volna mostani döntésüket. Az állami bérplafon és a földügy is szimbolikus ügyek. Az egyik a kormány alapvető hitelességéről szól, a másik pedig évtizedekre előre hazánk sorsát is meghatározó ügy. Az állami cégvezetők bérplafonja azért szimbolikus, mert 2010ben az önök miniszterelnöke, Orbán Viktor kampá nyolt ezzel, és követelte, hogy legyen bérplafon, és állami cégvezetők ne kereshessenek ennél többet. Aztán amikor a saját haverok kerültek oda, hirtelen eltörölték. Ha nem érzik ennek a cinizmusát, akkor menjenek ki az emberek közé, és kérdezzék meg őket , hogy egyetérteneke a kérdéssel, és szeretnéke, hogy újra legyen bérplafon. Amikor erről egy felmérés készült, 85 százalékuk mondta, hogy igen, legyen. Mivel a Fideszszavazók 83 százaléka, a Jobbikszavazók 91 százaléka, a baloldali szavazók 87 százalé ka gondolta így, bátran kijelenthetjük, ebben a kérdésben pártokon átívelő nemzeti egység van. Az állami termőföldek eladásának tilalmáról szóló kérdés Magyarország sorsát évtizedekre meghatározó kérdés. Nem arról szól, hogy magyar földre lép hete idegen, hanem arról, hogy kinek a tulajdona lesz a magyar föld. Magyarországé, a magyar embereké, vagy néhány ezer kiválasztott hűbéresé, fideszes földesúré, akiknek a következő évtizedekben maximum a szolgái lehetünk mi, helyezkedni nem tudó, egysze rű magyar emberek? Ez a magyar lakosság jelentős részének a családját, gyermekeinek sorsát érintő nemzeti ügy, amelyben szintén pártokon átívelő nemzeti egység van. Amikor reprezentatív közvéleménykutatás kérdezte azt, hogy megtiltsáke a magyar föld eladá sát, 76 százalék mondta azt, hogy igen, mindenképpen. A Fideszszavazók 75 százaléka, a baloldali szavazók 83 százaléka, a Jobbikszavazók 87 százaléka gondolkodik így. Arra szólítom fel önöket, ne menjenek szembe a népakarattal, és ehhez két választásuk v an: vagy javasolják a népszavazás kiírását ebben a két kérdésben, vagy a vasárnapi boltzár eltörléséhez hasonlóan törvényt módosítanak. A Nemzeti Választási Bizottság mindkét népszavazási kezdeményezés esetében megállapította, hogy azok elérték a 100 ezer érvényes aláírást, ugyanakkor nem érték el a 200 ezret. Az összejött, mintegy 190 ezer aláírás legalább akkora siker, mint amekkora siker a 3,3 millió szavazó a kvótanépszavazáson. Újra emlékeztetnék, önök közpénzből minden egyes nem szavazatra 4500
