Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 12. szerda (174. szám) - Országos népszavazásról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
979 Mi azt látjuk, hogy a Fidesz a 2010. évi hatalomra kerülés után teljesen megtagadta a korábbi elveit és a korábbi kiállásá t, teljesen mást kezdett el csinálni, mint amit 2010 előtt mondott. Azért néhány idézet; Orbán Viktor 2010. június 8án a gazdasági akcióterv meghirdetésekor még azt mondta a parlamentben: „Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihíváso kkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 45, sőt esetenként 7 millió forintos fizetések is.” Ehhez képest 2010 után eltörölték a bérplafont az állami cégeknél, de a látszat kedvéért fennmaradtak a kétmilliós fizetések. A prémiumok, béren kívüli juttatások, jutalmak ugyanakkor elszabadultak. Ekkor jött az újabb ígéret, hogy megálljt parancsolnak a pofátlan prémiumoknak. Ez azonban nem sikerült, mint tudjuk. Tavaly aztán végképp feladták a harcot, és úgy döntöttek, ahelyett, hogy kemén yen fellépnének a pofátlan fizetések ellen, inkább megemelik a bérplafont. Így jutottunk el oda, hogy 2015: a még Orbán Viktor által is elfogadhatatlannak tartott havi 45 milliós fizetéseket mára kormányhatározat mondja ki. Csak emlékeztetőül: a bruttó 5 millió forintos sávba kerültek a pénzügyi szektorba tartozó cégek csúcsvezetői, de indoklás nélkül idesorolták a Magyar Postát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.t, a Magyar Villamos Műveket, a Szerencsejáték Zrt.t és a MÁVot is. 4 millió forintot keres hetnek az állami energiacégek és a kiemelt stratégiai jelentőségű vállalatok vezetői, és 3 milliót a többi cégvezető. A két és félszeresére emelt bér ráadásul csak az alap. Ezt fontos tudni, amire még 20 százalékos prémium jöhet, plusz az egyéb juttatások és jutalmak. Prémiummal együtt havi 6 millió, éves szinten 72 milliós lehet az az összeg, de a kormányhatározat szerint különösen indokolt esetben ennél magasabb prémium is adható. Azt gondolom, hogy aki minimálbéren van, neki csak álom az ilyen jövedelem. Az állami cégvezetők után nem sokat kellett várni a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fizetésemelésére sem. Az ő alapbére is bruttó 5 millió forintra nőtt, de a többi jegybanki vezető sem járt rosszul, sőt tudjuk azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbiz ottsága elnökének és felügyelőbizottsági tagjainak is többszörösére emelték fel a tiszteletdíját. Erre mit lehet mondani? Nyilván azt, hogy Matolcsy Györgyöt meg kell fizetni. Ha önök nemet fognak mondani erre a kezdeményezésre, egyrészt azt kell gondolnun k, hogy önök ki akarják fizetni Matolcsy Györgyöt, és Matolcsy Györgynek az 5 milliós fizetését nem akarják 2 millió forintra lehozni. Nyilván szükségük van Matolcsy Györgyre, hiszen Matolcsy György alapítványain keresztül nagyon sok közpénzt tudnak kitali cskázni a Fidesz hátországának. De további adatok: a megemelt bérplafonnal tovább nőtt a szakadék a vezetők és a dolgozók fizetése között. A minimálbéres dolgozó és a vezető közti bérkülönbség 20szorosról 45szörösre nőtt. Vagy, ha a rosszabbul kereső ápo lókat vagy szociális dolgozókat nézzük, akkor egy ápoló közel kétévnyi fizetését keresik meg havonta az 5 milliót zsebre tevő állami cégvezetők. Azt gondoljuk, hogy ez elfogadhatatlan. (Szávay Istvánt a jegyzői székben Hiszékeny Dezső váltja fel.) A közsz féra egészében nőtt az elmúlt években a dolgozói szegénység, közel 200 ezer állami dolgozó keres továbbra is a létminimum alatt. De eközben az állami cégek dolgozóinak a bére sem nőtt vagy alig az elmúlt hat évben. Az általunk kikért adatok szerint a MÁVn ál 2013ig nem is volt bérfejlesztés, utána is csak évi 2,5 százalék. A Nemzeti Vagyonkezelőnél az elmúlt öt évben egyáltalán nem volt fizetésemelés. A Magyar Postánál idén még a pár százalékos béremelés megadását is feltételekhez kötötték. Ráadásul múlt h éten Csepreghy Nándor azt is belengette, hogy a kormány a közigazgatásban és az állami cégeknél dolgozók tízezreinek elbocsátásával kezelné a munkaerőhiányt. Megdöbbentő! Tehát nem elég, hogy a megemelt bérplafon sokszorosára növelte a különbséget a dolgoz ók és a vezetők fizetése között, most még a rosszul fizető állásukat is félthetik a munkavállalók.
