Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
866 Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalásoknak ezzel a végére értünk. Az együttes általános vitát elnapolom. Folytatására és lezárására a későbbi ülésünkön kerül sor. A következő napirendi ponthoz jelen pillanatban n incs itt az államtitkár úr, ezért kénytelen vagyok egy kis technikai szünetet kérni. Elnapolom addig az ülés folytatását. (Rövid szünet.) Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a munkánkat. Államtitkár úr elfoglalta a helyét. Egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Most soron következik az egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fennt artásával és működésével kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Kósa Lajos, Pósán László, Halász János, Kucsák László képviselők által benyújtott előterjesztés T/12339. számon a parlamenti informatikai hálózaton elé rhető. Elsőként megadom a szót Pósán László úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha a magyar felsőoktatásban van olyan szegmens, amely kifejezetten piacképes, a nagyvilágban keresett, ha úgy tetszik, magas színvonalú, és kifejezetten bevételt is képes hozni a felsőoktatási intézmények számára, akkor az az orvosképzés. Az elmúlt tíz év leforgása alatt az orvosképzésben részt vevő külföldi hallgatók ará nya öthatszorosára emelkedett, ami egy örvendetes tény, mára azonban a befogadó intézmények, a képző intézmények a kapacitásuk határára érkeztek. Az orvosképzésnek egy nagyon fontos vetülete a gyakorlati képzés, a gyakorlóhely, amihez értelemszerűen kórhá zak, való, élő betegek szükségeltetnek, hogy ne egyszerűen csak ilyen virtuális térben lebegjenek. Hogy ez mennyire fontos, hadd utaljak arra, hogy jó néhány nyugati egyetemen az orvosképzésben például a szimulációs gyakorlatoknak jóval nagyobb szerepe van , mint a tényleges betegorvos közötti kapcsolatnak. Ebből következően egyébként a magyar felsőoktatásnak az orvosképzési része kifejezetten versenyképesnek mondható, és értelemszerűen vonzó is. Ahhoz, hogy a későbbiekben ezt a kedvező tendenciát, amely az elmúlt tíz évben e téren mutatkozott, és egyébként nagyságrendileg is igen komoly, országos relációban nagyságrendileg ez olyan 3035 milliárdos bevételt jelent per év, hogy ezt tovább tudjuk növelni, hogy ez tovább folytatódhasson, szükségeltetik az orvo sképzéssel foglalkozó intézmények gyakorlóhelyi kapacitásának a növelése. A beterjesztett javaslat ehhez kapcsolódóan teremtené meg az úgynevezett egyetemi kórház jogi fogalmát és értelemszerűen szervezeti egységét is: az egyetemhez kapcsolódik. Ennek az e gyik oka tehát a gyakorlóhelyek számának a növelése lenne. A másik oka pedig az, hogy az egészségügyi ellátórendszerben egyfajta hierarchikus rend érvényesül a tekintetben, hogy az egészségügyi ellátórendszerben az egyes szereplők milyen típusú feladatokat kötelesek ellátni. E tekintetben a klinikák a legmagasabb ellátási szintet jelenítik meg, és ha úgy tetszik, a hétköznapi, bocsánat a kifejezésért, sokszor banálisnak tűnő esetek elvileg nem a klinikákon kezelendők. Másképpen fogalmazva, egy sérvműtét vag y éppen egy mandulaműtét alapvetően a hétköznapi megyei, városi kórházakban is lefolytatható, lebonyolítható beavatkozás, a klinikákon viszont, amelyek most az egyetemekhez tartoznak és az orvosképzésnek fontos részét is képezik, ott lényegében az ilyen tí pusú esetekkel a napi gyakorlat szintjén aligalig találkozhatnak. Éppen ezért a kórházi gyakorlat lehetőséget teremtene arra, hogy az ilyen egyszerűbbnek mondott esetekkel is az orvosképzésben részt vevők olyan arányban találkozzanak, ami szükségeltetik a hhoz, hogy kellő felkészültséget tudjanak szerezni.