Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról, valamint A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
859 Miért képez ez egységet? Azt gondolom, mindennek az alapja az a törvényjavaslat, amelyik ma kimaradt. Min den azon alapul, hogy az elfogadásra kerüle, annak az elveiben sikerüle az ötpárti egyeztetések során megállapodnunk vagy nem sikerül, hiszen tudjuk jól, hogy ez a szervezetátalakítás kétharmados többséget igényel, de egyáltalán nem biztos, hogy jelenleg keresztülmegy, hiszen legalább valamelyik ellenzéki frakció támogatására lenne szükség, hogy ez átmenjen. Nekünk leginkább ott vannak a problémáink. Persze nyilván beszélhetünk külön a perrendtartásról vagy külön az eljárásjogról, de azt gondolom, hogy en nek nem sok értelme van úgy, hogy nem fogadtuk el az alapkoncepciót: ez meg foge valósulni vagy nem fog megvalósulni? Felálle az új közigazgatási bírósági rendszer Magyarországon vagy nem áll fel ez a rendszer? Nagyon eltérőek ezzel kapcsolatban az állás pontok. Az ötpárti egyeztetések elején leszögeztük, mi nem vagyunk annak kategorikus ellenzői, hogy Magyarországon legyen közigazgatási bíráskodás, de azokat az indokokat sem tudjuk maradéktalanul elfogadni, amelyek a kormányzat részéről elhangzottak. Jele n pillanatban úgy érzem - s Trócsányi miniszter úr expozéjából is ez tűnt ki számomra , hogy a közigazgatási bíráskodás jelenlegi rendszerét a kormány leírja, nem tartja kielégítőnek, azt eleve rossznak tartja. Az elhangzó indokok, amelyek ezzel kapcsolat ban mindenütt megszövegeződnek, azt mondják, hogy specializálódott bírókra van szükség, akik csak egyfajta ügycsoportokat tárgyalnak, olyanfajta ügycsoportokat tárgyalnak, amelyekben profik, amelyekben szakmailag nagyon benne vannak, nagyon jól ismerik azo kat a problémákat, amelyek a szakterületükön előfordulnak. Az Országos Bírósági Hivatalnak az ezzel kapcsolatos észrevételében van egy nagyon érdekes mondat, amely azt mondja, hogy az Igazságügyi Minisztérium tulajdonképpen nem ismeri a jelenlegi közigazga tási bíráskodás módszerét, amikor ezt ideteszi az asztalunkra, és annak a rendszerét sem ismeri, hiszen jelenleg is kitűnően működik Magyarországon a közigazgatási bíráskodás. Ahogy elhangzott, valóban húsz bíróság illetékes - azon el lehet vitatkozni, hog y soke a húsz bíróság , és ezen a húsz bíróságon specializálódottan 120 közigazgatási bíró az, aki ellátja ezeket az ügyeket. Tehát nem a családjoggal foglalkozó bírák, nem a büntetőjoggal foglalkozó bírák, nem a gazdasági ügyekkel foglalkozó bírák fogna k itt ítélkezni, hanem azok, akik specializálódtak, már jó ideje specializálódtak, amióta végrehajtotta az Országgyűlés, illetve a kormány a korábbi közigazgatási bírósági reformot, amikor a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállításra kerültek, s enn ek vannak bizonyos előnyei a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban. Mik ezek az előnyök? Ezért nem tudom, meggyőzhetők vagyunke abban, hogy érdemesebbe ezt az új rendszert felállítani. Most valóban húsz helyen van közigazgatási és munkaügyi bíróság. S miért jó ez a rendszer? Azért, mert sokkal közelebb van az igazságszolgáltatás a lakossághoz, az igénybevevőkhöz. Abban az esetben, ha leszűkül az elsőfokú bíróságok száma hétre, akkor bizonyos megyékből át kell utazgatni másik megyékbe, s ez azt jelenti egy üg yfélnek, hogy adott esetben nem 50, hanem 150 vagy 180 kilométert lesz kénytelen utazni, ami sok esetben azt is jelenti, hogy ez megoldhatatlan akkor, ha valakinek nincs személygépkocsija. Aki nem tudja megoldani a személygépkocsival történő beutazást, ann ak kétséges, hogy egy napjába belefére az, hogy tömegközlekedéssel eljusson odavissza. Ez tehát egy fontos alapelvet érint, a lakosságnak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elvét. Más kérdés, hogy a mérleg másik serpenyőjébe a kormány beleteszi az t - nem is indokolatlanul , hogy ha kevesebb helyen van, akkor specializálódottabbak a bírók, jobban értik a szakterületet. S bizony itt azt mondja, hogy a mennyiségelv és a minőségelv ütközik. Én azt gondolom, és az országos bírósági hivatali észrevétel is azt támasztja alá, hogy nem jelenthetne olyan minőségi eltérést, javulást az, ha hétre szűkítjük le ezen eljáró bíróságoknak a számát, hiszen az OBH szerint jelenleg is magas színvonalon történik a közigazgatási bíráskodás Magyarországon. Az OBH elnöke által jegyzett észrevétel számadatotokat is felhoz, amelyben bemutatja, hogy 2012höz képest három év alatt viszonylag jelentősen, 20 százalékkal nőtt meg a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon a beérkező ügyek száma. Ehhez képest az ügyirathátralék ezen időszak alatt csökkent, sőt a két éven
