Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról, valamint A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
860 túli hátralék az egyharmadára esett vissza, ami azt mutatja, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon a munka hatékonysága elég jelentősen megnövekedett az elmúlt időszakban. S az Országos Bírósági Hivatal ki is fejti azt a véleményét, hogy ez alapján nincs szükség az eltérésre az eddigi rendszertől, az eddigi rendszer megfelelően el tudja látni ezeket a feladatokat. Ehhez képest nem kapjuk meg azt a pluszt szakmailag, amivel viszont kétséget kizáróan el tudnánk dönteni, hogy valóban jobb ez a rendszer. Tehát, ahogy elmondtuk, nem tartjuk ördögtől valónak a közigazgatási bírósági rendszer felállítását, azonban nem vagyunk meggyőzve arról a kormányzat részéről, hogy ez bizony szükséges. (15.00) És van egy másik ok, ami miatt szintén elbizonytalanodunk, hogy érdemese ezt a kormányzati előterjesztést támogatnunk. Nagyon szép elveket fogalmaz meg az általános indokolása az előttünk heverő perrendtartási résznek, ami kimondja azt, hogy a jogállamiság, a hatalommegosztá s alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megköveteli ezeket a változásokat, a perrendtartás újbóli szabályozását a közigazgatásban. Tehát mit is mond: a hatalommegosztás alkotmányos elvére hivatkozik. Nekem pontosan ez a bajom, és ezt az ötpárti egyezte tésen is kifejtettem, hogy miért van problémám nekem ezzel. Azért, mert a harmadik törvény, amelyik most nincs előttünk, éppen az, amelyik a közigazgatási bíróság rendszerének felállításáról szól, és ott vannak azok a részletszabályok, amelyek kihatnak min dhárom jogszabály egységére. Mire is gondolok, amikor erről beszélek, és miért beszélek a hatalommegosztás elvéről? Azért, mert abban a jogszabályban benne van elvi szinten, hogy a közigazgatásból célszerű lenne feltölteni ezeknek a bíróságoknak az egyik r észét. Sőt, egy kvótát is hoz a tervezet, mégpedig a közigazgatási felső bíróságok vonatkozásában, és ez a kvóta bizony 50 százalékot jelent. Sőt, elvi szinten még az is lehetséges, hogy ha nem a közigazgatási felső bíróságot, hanem a közigazgatási alsó bí róságot, az elsőfokú bíróságot nézzük, hogy akár nagyon sok százalékban, jóval több mint 50 százalékban bekerülnek a közigazgatásból jövő szakemberek a bíráskodásba. Miért probléma ez? Ezen nagyon sokat vitatkoztunk, mind az ötpárti egyeztetésen, mind azon kívül, a folyosón is, ahol a kormányzat részéről elhangzott, milyen jó, hogy a szakmailag leghozzáértőbb emberek is bekerülnek, beülnek a bírói pulpitusra, és szakmailag tudják eldönteni ezeket az ügyeket, hiszen nekik nagyon nagy speciális tapasztalatuk van. Ezt hallottuk az egyik részről. Míg a másik részről én azt mondom, hogy ugyanúgy megvan ez a szakmai tapasztalat a jelenlegi 120 közigazgatási bírónál is, akik jelenleg ezen a területen működnek; már nekik is nagy tapasztalatuk van. Miért probléma, ha hirtelen, egyik napról a másikra meghozunk egy dátumot, és azt mondjuk, hogy 2018. január 1től beülnek a közigazgatási szakemberek a bírói pulpitusra? Hát, pontosan itt van az általános hatalommegosztási elv sérülése, amiről itt beszél a törvényjavaslat. Pontosan az nem valósul meg ezzel, hiszen maga végrehajtó hatalom fogja egyik napról a másikra megváltoztatni. Mert 2017. december 31én még a végrehajtó hatalom alkalmazottai, január 1jétől pedig a közigazgatási bíróság alkalmazottai lesznek. Tehát aká r az is lehetséges, hogy a végrehajtó hatalom mintegy elfoglalja a közigazgatási bíráskodás rendszerét egyik napról a másikra. És bizony én azt mondom, hogy ebben elég nagy veszély van. Itt a hatalommegosztás elve alapvetően sérül. Azt gondolom, ez alapvet ően a demokratikus értékrend válságához is vezethet. Ezen komoly vitákat folytattunk le az ötpárti egyeztetések során, és kaptunk is azzal kapcsolatban ígéretet, hogy ebben bizony változás lenne. Ami nekem ezzel gondom, Répássy Róbert képviselőtársam is ki emelte és hangsúlyozta, hogy itt, amik ma kerülnek tárgyalásra, ezek a törvények 50 százalék plusz 1es törvények, tehát nincs szükség ahhoz kétharmados többségre, hogy ezek megszavazásra kerüljenek. Ez igaz. Éppen ez a félelem, hogy ha most elfogadásra ke rül akár egységesen a három törvény, akkor a későbbiek során, akár hatáskörváltozással ezeket, ami 50 százalék plusz 1, tehát egy többségi parlamenti döntés esetén megvalósul, ebbe a törvénybe bele lehet tenni azokat a csapdákat,
